Régen szinte egy árban volt a lakás a garázzsal, ám az utóbbi években elszakadt egymástól az ár. A garázsok piacán az eltelt szűk egy évtized alatt nem ment végbe akkora drágulás, mint a lakáok esetében – válaszolta lapunk kérdésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, a térségi, illetve városon belüli árkülönbözet is kisebb, mint a lakások esetében, a budapesti átlagár hét-nyolcmillió forint, a külső kerületekben és a nagyvárosokban hat-hétmillió forint az átlag.
Mivel garázsból jóval kevesebbet hirdetnek, mint lakóingatlanból, nem elhanyagolható tényező a mintavétel száma sem
– hívta fel a figyelmet a szakértő. Az Ingatlan.com országos adatbázisában több mint 2350 eladó és kétezer-háromszáz kiadó garázs van, összevetésül a Zenga.hu kínálatában harmadennyi eladó és 140 kiadó garázs szerepel, utóbbi számításai szerint csaknem kilencmillió forint volt a garázsok átlagára.
Maradva elsősorban a nagyobb mintavételnél, az átlagárak úgy jönnek ki – ismertette az adatokat a szakértő –, hogy az V. és az I. kerületben, amelyek a lakáspiacon is a legdrágábbak, alig van eladó vagy kiadó garázs, így az áruk is magasabb. A szűkös kínálat és a folyamatos kereslet eleve indokolná az árfekvést, de ehhez hozzájön az is, hogy egy húsz-harminc millió forintos (új) autó nem számít kiugróan drágának, ám kellően értékes ahhoz, hogy a tulajdonosa vigyázzon rá és biztonságos helyen akarja tárolni. Ráadásul a belvárosi garázs ugyancsak jó befektetés lehet, hiszen mivel ezekben a városrészekben nem lesz több ilyen ingatlan, az ára is emelkedik és folyamatos kereslet is mutatkozik rá – sorolta a szakértő.
Megjegyezte, elsőre nem tűnik jó befektetésnek, ám egy garázs is elérheti egy lakás hozamszintjét.
Az árak és a bérleti díjak esetében azonos a kerület legalábbis a városrészek sorrendje, az átlagos bérleti díj pedig 25-28 ezer forint, ebben benne van az 54 ezer forintos belvárosi bérleti díj is, viszont feltűnően alacsony bérleti díjjal a külső kertvárosokban sem találkozni, a legolcsóbb kerületekben is közel húszezer forintba kerül havonta garázst bérelni. Az átlag viszont legalább a kerületek felében 25-30 ezer forint, a lapunknak küldött adatsor alapján a bérleti díjakban elhanyagolható a különbség és az eladási árakban sem jelentős. Utóbbiakkal kapcsolatban érdekesség, hogy nem a dél-pesti kerületek számítanak a legolcsóbbnak, sőt Csepelen és Soroksáron igen minimális a garázskínálat és a huszadik kerületben is csak tizenvalahány (a szám minimálisan változhat) eladó garázst kínálnak.
A vidéki nagyvárosokat nézve ahogy a lakáspiacon, itt is Salgótarján számít a legolcsóbbnak, a legdrágább pedig Kecskemét és Szeged, a harmadik helyezett Győr, Debrecen, Eger és Veszprém alig marad el a legdrágábbaktól.
A nagyvárosok esetében összefüggés mutatkozik a közlekedésszervezéssel, parkolási lehetőségekkel és azok fizetőssé tételével, a biztonságos tárolás lehetősége pedig szintúgy fontos szempont – ismertette a szakértő.
Még egy tényező árnyalja a garázspiaci képet, ez pedig az új lakásokhoz tartozó garázsok, tárolók, parkolóhelyek kínálata, illetve az erre vonatkozó igények. Ez ugyanis drágítja az új építésű lakások árát, hiszen szintúgy meg kell építeni. Olyan is előfordulhat, hogy valaki nem használja ki, más viszont akár két parkolóhelyre is igényt tarthat, ami azért sem meglepő, mert az új lakás bizonyos értelemben luxuscikknek számít. Balogh László viszont mindezekkel együtt jövőre nem számít arra, hogy valaki (csak) garázst szeretne venni a megtakarításából, ellenben új építésű lakás mellé sokkal inkább lehet igényük a vevőknek garázsra vagy parkolóhelyre is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó:Kisalföld/Csapó Balázs)
