Egyre több jel utal arra, hogy lecsengett az autópálya- és autóútépítési hullám Magyarországon, évről évre egyre kevesebb az átadás, miközben a megkezdett projektek száma is apad. Mindez 2025 elején fokozottan igaz: hiába zajlik számtalan beruházás országszerte, ezeket méretüket tekintve össze sem lehet vetni azzal, ami a 2018 és 2022 közötti időszakban zajlott – írja a Világgazdaság. Példaként említik, hogy akkor épült meg az M44-es legnagyobb része, az M4-es több szakasza, az M25-ös, az M30-as, a 67-es vagy az M85-ös Sopronig. Ennek az autópálya-építési boomnak is köszönhető, hogy Magyarország mára több gyorsforgalmival rendelkezik, mint a nála jóval fejlettebb és etalonnak számító Ausztria.
Ezt az Eurostat 2021-es adatai is alátámasztják:
amíg nyugati szomszédunknál 1749 kilométer autópálya szolgálja az autósok kényelmét, addig hazánkban 1850 kilométeren épült ki gyorsforgalmi út.
Az állami forráshiány mellett tehát ez is szerepet játszhatott abban, hogy az elmúlt két év csendesebb volt a beruházások terén. Tavaly az M6-os autópálya hiányzó etapja mellett az M44-es egy nyúlfarknyi szakaszát és az M85-ös soproni alagútpárját vehették birtokba az autóval közlekedők, amelyekkel mindössze harminc kilométerrel bővült a hazai gyorsforgalmi hálózat.
Az M6-os autópálya kapcsán a cikk megemlíti: a horvát oldalon a tervek szerint idén tavasszal fejeződhetnek be a munkálatok, így addigra már senki nem mondhatja, hogy a magyar M6-os a semmiben ér véget. Budapesttől egészen a bosnyák határig háromszáz kilométer egybefüggő közlekedési kapcsolat jön létre a páneurópai folyosó, a VC korridor részeként.
Történelmi pillanat: elkészül a Békéscsabát az M5-össel összekötő út
Rögtön év elején jöhet egy fontos átadás: lezárulhat az M44-es autóút 2017 óta zajló építése. Az M5-ös autópálya és Békéscsabát összekötő gyorsforgalmi utolsó, 32,2 kilométeres szakaszának beruházása az M5-ös kecskeméti csomópontja és Szentkirály között még 2022 nyarán kezdődött, és az ígéretek szerint a kivitelező februárban átadhatja a forgalomnak.
Ezzel egy nagyon régi álom válhat valóra: több évtizedes elszigeteltség után az ország egyik legszegényebb régiójának számító viharsarok is bekapcsolódhat végre a hazai gyorsforgalmi hálózatba. Ugyanakkor idén ez lehet az utolsó átadás is, legalább egy évet kell várni arra, hogy újabb szalagátvágás legyen Magyarországon.
Eddig az M44-es autóútból 93,3 kilométer épült meg, ám a tervek készülnek a folytatásra. Lázár János építési és közlekedési miniszter Békéscsabára látogatva ígéretet tett arra, hogy az M44-est elvezetik a román határig. Ennek a 43 kilométeres szakasznak a megépítésére egyelőre azonban biztosan várni kell, bár legalább már tervezési szakaszban van, az Utibernek 2028 nyaráig kell végeznie a tervekkel.
Az M4-es Törökszentmiklós és Kisújszállás közötti szakaszát 2026-ban adhatják át
Javában zajlik az M4-es autóút építése Törökszentmiklós és Kisújszállás között, ahol a legutóbbi hírek szerint már teljes szakaszon megkezdődött az aszfaltozás. A gyorsforgalmiból eddig 118 kilométer áll az autósok rendelkezésére, és a mostani beruházással további 34,29 kilométeren mentesülhet a korábban halálútként számon tartott 4-es főút forgalma. Mivel a 133,9, milliárdból megvalósuló projektre a közbeszerzést elnyerő Duna Aszfaltnak 36 hónap áll a rendelkezésére, valamikor 2026 közepén fejeződhetnek be a munkálatok. Ha az is meglesz, akkor már csak a Kisújszállás Berettyóújfaluig tartó 65 kilométeres rész fog hiányozni a teljes M4-esből, ami a későbbiekben az M3-as autópálya egyik alternatívája is lehet. A beruházási portál szerint egyébként engedélyes kiviteli terv is van az utolsó szakaszhoz, az Utiber és a Roden konzorciuma 3,3 milliárdért vállalta, hogy elkészíti a terveket.
Nyíregyháza és Szatmárnémeti között jöhet létre a gyorsforgalmi kapcsolat az M49-essel
Az M49-es autóút összesen 45 kilométer hosszon teremt új közlekedési kapcsolatot Nyíregyháza és a román határ, illetve Szatmárnémeti között, itt 2023 elején indultak el a munkálatok a Duna Aszfalt jóvoltából. A beruházás két részletben zajlik, a nagyobb, 28,15 kilométeres Ököritófülpösig tartó szakaszon kezdődött el elsőként, ennek befejezését az építési és közlekedési minisztérium 2026 őszére ígéri, míg a második, kisebb, 17,6 kilométeres etap tavaly kezdődött el. Összesen 34 hónap áll a kivitelező rendelkezésére, ezek alapján a befejezés 2027-re várható.
M1-es autópálya: elindul a bővítés 2025 őszén
Az elmúlt évek egyik fontos változása, hogy az állam lassan kivonul az autópálya-építésekből, és fokozatosan átadja a koncesszoroknak. 2022 ősze óta a Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1237 kilométeren üzemelteti a hazai gyorsforgalmikat, ezzel ők lettek az első számú autópálya-üzemeltető vállalat. A koncessziós társaság ugyanakkor nemcsak üzemeltetésből és a felújításokból veszi ki a részét, hanem a fejlesztésekből is. Az állammal kötött koncessziós szerződés alapján 2034-ig 279 kilométer új gyorsforgalmi utat kell építeniük, és 299 kilométeren pedig bővíteniük kell a már meglévő hálózatot.
Ennek első lépcsője veszi kezdetét 2025 őszén: elindul az M1-es autópálya kétszer három sávra történő bővítése az M0-s autóút és Győr Concó pihenőhely között. A munkálatok négy évig tartanak.
Az ígéretek szerint az M0-stól kezdik az építkezést, amelynek előkészületei már tavaly óta tartanak. A fejlesztés sorozat ezzel viszont nem ér véget: az M1-es beruházással párhuzamosan, várhatóan 2027-ban az M7-es bővítése és az M200-as is elstartolhat.
M100-as: januárban kiírhatja a minisztérium a feltételes közbeszerzést
A legnagyobb talán az idei építkezések között az M100-as auótóút építése, ami az M0-s nyugati körgyűrűjének egyik alternatívája lehet a későbbiekben. Noha 2022-ben a magas költségek miatt az energiaválság elsodorta, most úgy tűnik, megjelent egy apró reménysugár a budai agglomerációban élők számára. Menczer Tamás, a térség országgyűlési képviselője egy Facebook-posztban nemrégiben azt közölte, hogy hamarosan konkrét lépések várhatók az autóút megépítésében.
