A szervezet a leromlott utak miatt közlekedési összeomlásra figyelmeztet – írta a Bild.
Az útdíj évente mintegy hárommilliárd eurót hozhatna
– mondta Tim-Oliver Müller, a HDB ügyvezető igazgatója, hozzátéve: a bevételt kizárólag útépítésre kell fordítani. Müller szerint az útdíjra azért van szükség, mert az autópályák és a németországi utak rossz állapotban vannak.
Ezek megfelelő finanszírozásához évente mintegy tízmilliárd euróra lenne szükség. Jelenleg ez még nyolcmilliárdot sem ér el
– mondta a német építőipari szövetség vezetője, aki arra figyelmeztetett, hogy útdíj nélkül Németországot „közlekedési összeomlás” fenyegeti. A szervezet általános autópályadíj bevezetésére tesz javaslatot, amint lezajlottak az előre hozott választások Németországban.
Az igazgató szerint az osztrák mintára készült matricák lennének kivitelezhetőek. Az útdíjfizetésért cserébe pedig – az autósok tehermentesítésére – csökkenteni lehetne az ásványolaj- vagy gépjárműadót.
Még november közepén az egyik legjelentősebb állami útépítő cég, a DEGES GmbH vészhelyzetet hirdetett a közlekedési minisztériumnak küldött levelében. Mint kiderült, csak 2024-re 200 millió eurónyi (átszámítva nagyjából 80 milliárd forint) kifizetésnek nem tud eleget tenni, ezeket a számlákat kénytelen 2025-re átütemezni – számolt be róla a Vg.hu. A gazdasági portál arra emlékeztet, hogy jövőre mintegy 1,4 milliárd eurós költségvetési keretet szabtak meg a német állami útépítő cég számára, miközben 1,7 milliárd euróra lett volna szüksége ahhoz, hogy új útépítési projekteket is megkezdhessen.
Azonban miután a 200 millió eurós hiány pótlása is a jövő évi büdzsé terhére megy, így mindössze 1,2 milliárd euróval kalkulálhat vagyis 500 millió euróval kell szorosabbra húzni a nadrágszíjat az eredeti tervekhez képest. Ez pedig praktikusan azt jelenti, hogy szünetelteti az új pályázati felhívásokat és 2024 után 2025-ben sem indulnak új beruházások.
– írta a Vg.hu. A DEGES kálváriája nem egyedüli. A WELT am Sonntag korábbi beszámolója szerint az Autobahn GmbH – ami a második legnagyobb állami útépítő cég – kasszájából 1,5 milliárd euró hiányzik, és sajtóértesülések szerint a cégnél százmillió eurós nagyságrendben állnak a kifizetetlen számlák.
Néhány szakasz kivételével eddig nem kellett fizetni az autópálya-használatért Németországban
A német autópálya-hálózaton bizonyos útvonalakon (Warnow-alagút, Herren-alagút) eddig is kellett fizetni, de az elv az, hogy a német autópályán nincs útdíj 7,5 tonna alatt.
Az ADAC, Európa legnagyobb autóipari szövetségének nyilvántartása szerint a német autópálya-hálózat mintegy 13 200 kilométer hosszú, ezzel pedig a kontinens és a világ egyik legnagyobb ilyen infrastruktúrája. Összesen 120 különböző autópálya épült a németeknél, az elsőt még 1932. augusztus 6-án adta át Köln akkori polgármestere, Konrad Adenauer. A húsz kilométeres szakasz Bonn és Köln városait kötötte össze.
Mindez eltörpül az A7-es mellett, ami Németország legfontosabb észak–déli összeköttetése és 962 kilométerével a leghosszabb német autópálya. Németország legrövidebb autópályája az A831, Stuttgartban kezdődik és itt is ér véget, összesen mindössze 2,3 kilométer hosszú.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
Nem először tesznek kísérlet a német autópályák fizetőssé tételére
Az ingyenes, nem fizetős német autópályák megszüntetésére nem először tesznek kísérletet. Azonban a mostani esélyét növeli, hogy a német gazdaság talán még sosem volt ekkora bajban az újraegyesítés óta.
Tíz évvel ezelőtt a CSU már megpróbálta bevezetni a személygépjárművek autópályadíjat, de úgy, hogy az elsősorban a külföldi járműveket terhelte. Ezt a kísérletet az Európai Bíróság diszkriminatív jogalkotásnak minősítette és jogszabályellenesnek mondta ki.
Ezúttal viszont általános érvényű, vagyis a német állampolgárokat és a külföldieket egyaránt terhelő autópálya-matrica bevezetéséről lenne szó.
