Ma lépett életbe Horvátországban a kormány rendkívüli árintézkedésről szóló rendelete, amely hetven árucikkre határoz meg árstopot, valamint a szabálytalanul eljáró boltokat is súlyosabban bünteti – írja a Jutarnji List című horvát napilap.
A zágrábi kabinet hetven alapvető szükségleti cikk árát határozta meg hatóságilag a pénzromlás mértéke miatt, és három feltételt szabott a boltok felé – írja a távirati iroda a napilapra hivatkozva.
- Az egyik, hogy a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben az ársapkás termékek számára külön részleget kell biztosítani.
- A másik, hogy minden olyan termékkategóriából, amely az árkorlátozott árucikkek listáján szerepel, ki kell választani egy terméket. Vagyis azokból a spagetti tésztákból például, amelyek a bolt kínálatában szerepelnek, egyet a hatósági áron kell értékesíteni, és amennyiben a kijelölt termék elfogy a kínálatból, helyette ugyanabban a kategóriában egy újabbat kell felajánlani.
- A harmadik, hogy a boltokban jól látható helyen és módon tájékoztatni kell a vevőket az árstopos termékekről. Ezek lehetnek plakátok a bejáratnál, illetve más jól látható helyen az üzletekben.
A feltételek figyelmen kívül hagyásáért, illetve a szabályok megsértéséért az ellenőrök pénzbírságot szabhatnak ki, amelyek háromezertől harmincezer euróig (1,2 millió–12 millió forint) terjedhetnek.
Felhívás bojkottra
Eközben az Európai Fogyasztói Központ által indított Halo, inspektore nevű horvát Facebook-csoport újabb bojkottra hívta fel az állampolgárokat a magas árakat alkalmazó boltok ellen.
Ez a harmadik péntek, hogy azt kérik a polgároktól: semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon sem, hogy felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre.
Továbbá szombattól egy hétre a Konzum horvát üzletlánc bojkottját is meghirdették. Erről internetes oldalukon szavazhattak a vásárlók, akik három felkínált boltlánc közül választhattak. Az ezt megelőző héten három üzletláncot bojkottáltak: az Eurospint, a Lidlt és a DM-et. Emellett az összes kiskereskedelmi üzletláncban forgalmazott szénsavas üdítőre, palackozott vízre és mosogató-, valamint mosószerre is bojkottot hirdettek hét napra.
Az első pénteken az egynapos bojkott után a horvát adóhivatal adatai szerint a kiskereskedelemben több mint ötven százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest. Míg a második pénteken ez az adat már csak negyven százalék körüli volt. Szakértők szerint várható volt, hogy a második pénteken valamivel kevesebben csatlakoznak a felhíváshoz, egyrészt mert némileg alábbhagyott a lelkesedés, másrészt mert az embereket megzavarta ez a sok bojkott (három üzletlánc, általános bojkott, több termék), de úgy vélték: még mindig jelentős számú ember reagált a kezdeményezésre.
Zágráb először 2023 tavaszán vezetett be árstopot az alapvető élelmiszerekre és néhány, a hétköznapi életben nélkülözhetetlen termékre. Ez harminc terméket érintett, és mivel a rendszert a horvát kormány sikeresnek értékelte, ezért most újabb negyven árucikkre terjesztik ki a korlátozást.
Korlátozzák az üzemanyagárakat is
A mostani árstop az üzemanyagra is vonatkozik. A horvátok először 2022-ben vezettek be árstopot az üzemanyagokra, amit egy időre eltöröltek, de 2023-ban újra életbe lépett a korlátozás. A kormány azóta tartósan 1,4–1,6 euró között tartja a gázolaj és a benzin árát – idézi fel a Világgazdaság. Az ármaximálást a jövedéki adók csökkentésével és a nagykereskedők haszonkulcsának korlátozásával oldották meg. A zágrábi kormány a legutóbbi ülésén bejelentette, hogy az üzemanyagokra vonatkozó intézkedést tartósan fenn fogja tartani. Ennek köszönhetően jelenleg egy liter benzin a horvát kutakon 1,52 euró, vagyis 617 forint, míg a dízel literenkénti ára 1,47 euró átszámítva 596 forint.
