A vállalkozások igényei lényeges különbségeket mutatnak működésük, koruk vagy akár a méretük és a súlyuk alapján – fogalmazott Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban a hazai kis- és középvállakozások helyzete és versenyképessége kapcsán. Elmondta: az elmúlt négy-öt év nagyon megviselte őket, hiszen különböző, de mégis hasonlóságokat mutató és részben egymásból következő válsághelyzetekkel kellett megküzdeniük. Az egész folyamat a koronavírus-járvánnyal indult, aztán 2022 elején jött a háború és az abból eredő energiaválság, majd az infláció, és persze a közel-keleti konfliktus.
Ebben a környezetben kell a hazai vállalkozásoknak helytállniuk úgy, hogy közben egy globális átrendeződésnek is tanúi vagyunk. Ami az utóbbit illeti, Németország gazdasága évek óta gyengélkedik, miközben mindenki ismeri a mondást, hogy ha Németország tüsszent, egész Európa beteg lesz. Hát most nem tüsszentésről, hanem inkább tüdőgyulladásról van szó, ami Magyarországot is hátrányosan érinti
– mondta Krisán László.
Ehhez a válsághelyzethez persze hozzájárult az Európai Unió iparszerkezetének erőltetett átalakítása is, ami versenyhátrányba sodorta a kontinenst a többi gazdasági nagyhatalommal szemben. Donald Trump visszatérésével pedig ez az erőltetett tempójú átalakítás még nagyobb hátránnyá vált, hiszen ő azt az elvet vallja, hogy ha Kína nem figyel a környezetvédelemre, akkor én miért tegyem?
Tehát az a lényeg, hogy igen, kell a zöldátállás, de azt a szükséges és elégséges módon, az európai gazdasági teljesítőképesség szempontjait szem előtt tartva kell végrehajtani.
A versenyképesség kapcsán felidézte: a kormány nagyon korán felismerte a kis- és középvállalkozások gazdaságstratégiai jelentőségét, és a szektor támogatása mára nemzetgazdasági prioritási kérdéssé vált. A Nemzetgazdasági Minisztériumban külön államtitkárság jött létre a kkv-k támogatására, és elindult a szektor fejlesztését célzó Demján Sándor-program.
Azt is látni kell ugyanakkor a vezérigazgató szerint, hogy az Európai Unió versenyképessége csökkent az utóbbi években, amely értelemszerűen a kkv-szektort is hátrányosan érinti. Ennek a legfőbb oka, hogy az EU lemaradt a versenyképesség, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia alkalmazásának a terén.
A vállalati hitelpiac kapcsán elmondta: 2020-ban a Kavosz az MFB és az Exim hitelprogramjai, illetve a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramja (NHP) új lendületet adott a finanszírozási piacnak. A Kavosz közvetítésével pedig ebben a pillanatban 4400 milliárd forintnyi forrás van a Széchenyi-kártya különböző konstrukcióiban a piacon, ami a magyar GDP hozzávetőleg 5 százalékának felel meg.
Az egyszerűség kedvéért mondhatjuk azt, hogy percenként 20 millió forintot helyezünk ki a Széchenyi-kártya-program keretében.
– Mindezek alapján úgy látom, hogy a Kavosz gyorsreagálású hadtestként van jelen a kkv-finanszírozásban, miközben az a fő feladata, hogy elősegítse az állami támogatású hitelezést – fogalmazott.
Mivel a Kavosz viszonylag kis méretű cég, azaz rugalmas, így extra sebességgel tud reagálni a piaci igényekre. Így a fejlesztési folyamat – a vállalkozások jelzésein, a javaslataink megfogalmazásán, a szakpolitika bevonásán keresztül az adott konstrukció bevezetéséig – igen gyorsan lezajlik: nem véletlen, hogy az elmúlt években rengeteg változás történt a Kavosz programjában. Ennek kapcsán a vezérigazgató Demján Sándort idézte, aki azt mondta, hogy „minden lehető és lehetetlen eszközzel támogatni kell a kkv-kat”.
A Kavosz jelenleg nyolcféle támogatott finanszírozási konstrukciót kínál a kkv-knak. A Széchenyi-kártya-program MAX+-ban elérhető konstrukciók minden releváns, létező vállalkozói igényt lefednek: így szerepel a kínálatban folyószámlahitel, forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló termék, beruházási hitel és lízingkonstrukció éppúgy, mint a speciálisan a turisztikai ágazatban és az agráriumban működő vállalkozásokra kifejlesztett megoldások.
A konstrukcióink árazása pedig rendkívül kedvező: a beruházási hiteleknél évi 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent a kamat 2024 novemberében, idén márciustól pedig tovább tudunk könnyíteni a vállalkozók terhein: a beruházási hitel és az agrárberuházási hitel, valamint a lízingkonstrukciók keretében 3 százalékra mérséklődik a kamat, a folyószámla- és likviditási hitelek esetén pedig 4,5 százalékra; ezek ráadásul a futamidő végéig fix kamatok. Az igényelhető összeg maximumát az EU elvárásai miatt 1 milliárdról 500 millió forintra kellett korrigálnunk, ami a nagyobb középvállalatok szempontjából nem előnyös, ám így is rendkívül kedvező konstrukciókról van szó. A múlt évben emellett bevezettük a zöldcélok megvalósítását szolgáló Széchenyi -kártya-konstrukciót is, amelynél még kedvezőbb, fix 1,5 százalékos a kamatszint.
A legnépszerűbb termék – nem meglepő módon – a folyószámlahitel, hiszen egy nagyon rugalmas feltételű, szabad felhasználású konstrukcióról van szó. Március 1-jétől a folyószámlahitel és a likviditási termékünk kamata is fix 4,5 százalékra csökken az eddigi 5 helyett.
A 2025-ös kamatcsökkentést a Kavosz Zrt. 0,1 százalékos és a bankszektor 0,4 százalékos tehervállalása teszi lehetővé.
A koronavírus-járvány ideje alatt a beruházási hitelek aránya 10 százalék alá csúszott, majd a járványhelyzet enyhülésével, a beruházási kedv visszatérésével hirtelen 40 százalék fölé ugrott. 2022 és 2024 között viszont köztes állapot alakult ki ebből a szempontból – a beruházási célú finanszírozás aránya 10–20 százalék között alakult –, ami egyrészt a beruházási döntésekkel kapcsolatos kivárással magyarázható, másrészt azzal, hogy még mindig a válsághelyzetek idején felélt tartalékok visszaépítése folyt a vállalkozásoknál. De a Kavosznál azzal számolnak, hogy a beruházási óvatosság folyamatosan oldódik.
A Széchenyi-kártya-termékek kapcsán elmondta: azok ismertsége nagyon magas, 92 százalék körüli a kis- és középvállalkozások körében, ami arra utal, hogy az elmúlt évek intenzív kommunikációja elérte a célját. A Kavosz, az országos irodahálózat – ami a területi kamarai és a VOSZ-irodákat öleli fel – és a vállalkozások között eközben kialakult a bizalom, hiteles, megbízható szereplőjévé váltunk a piacnak, és sikerült elérni, hogy a finanszírozási lehetőségeket kereső vállalkozások körében a Széchenyi-kártya-program az elsők között merül fel.
Krisán László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ők „csak” támogatást tudnak nyújtani a vállalkozásoknak a terveik megvalósításához, helyettük nem tudják meghozni a döntéseket, nekik kell tehát kitalálniuk, hogy pontosan mire is kell a pénz.
Az egyes konstrukcióknál végrehajtott kamatcsökkentés következtében folyamatosan erősödő érdeklődésről számolt be Krisán László.
– Az elmúlt éveink egyébként nagyon sikeresen alakultak: 2024-ben hozzávetőleg 2600 milliárd forint értékben fogadtunk be hitelkérelmeket, hozzávetőleg 70 ezer cégtől – ezek közül nagyjából 40 ezer 1300 milliárd forint értékben már meg is kötötte a szerződést. Biztató emellett, hogy a beruházási célú finanszírozás aránya is emelkedő tendenciát mutat: jelenleg 25 százalék körül mozog a teljes portfólión belül. A 2025-ös további kamatcsökkentéstől pedig ennek még gyorsabb ütemű fellendülését reméljük – jelezte.
