Nagy Márton: Aki azt mondja, hogy a kormánynak nem a gazdaság az első, az hazudik

Csak úgy lehet a pénzügyeket egyensúlyban tartani, ha a gazdaság működik, ezért a gazdaságra kell költeni. A gazdasági növekedésből lesz annyi adóbevétele a költségvetésnek, hogy tud pénzt fordítani másra is – fejtette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Vállalkozói körkép – Fejlesztési lehetőségek és növekedési utak kis- és középvállalkozások számára című konferencián kedden Budapesten.

Forrás: dsprogram.hu

A kormány 6170 milliárd forintot, a hazai GDP több mint hat százalékát fordítja gazdaságfejlesztésre, mert megértette azt az összefüggést, hogy a gazdaság helyreállítható, ha megkapja a megfelelő pénzügyi forrásokat – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Vállalkozói körkép – Fejlesztési lehetőségek és növekedési utak kis- és középvállalkozások számára című konferencián kedden Budapesten.

Fotó: MTI

A gazdaságra költeni kell

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által szervezett eseményen Nagy Márton kifejtette: csak úgy lehet a pénzügyeket egyensúlyban tartani, ha a gazdaság működik, ezért a gazdaságra kell költeni. A gazdasági növekedésből lesz annyi adóbevétele a költségvetésnek, hogy tud pénzt fordítani másra is, például az egészségügyre, a kultúrára, az oktatásra vagy a védelemre.

Vállalkozásfejlesztésre idén csaknem 2540 milliárd forint jut, ennek kétharmada a kis- és középvállalkozásoknak, illetve hetven százalék a hazai tulajdonú cégeknek – ismertette a nemzetgazdasági miniszter.  – Aki azt mondja, hogy a kormány számára nem a gazdaság az első, az hazudik – fogalmazott Nagy Márton.

A magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások (kkv) jelentőségét kiemelve a miniszter jelezte: a kkv-k foglalkoztatják a hazai munkavállalók 65 százalékát és állítják elő a hozzáadott érték 41 százalékát. A kkv-k munkaadói szerepe különösen erős a többi között az építőiparban és a turizmusban. Nagy Márton jelentős eredménynek nevezte, hogy az elmúlt 16 év alatt háromezerről 15 ezerre nőtt az exportképes kkv-k száma.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a termelékenységben nagy, több mint kétszeres a különbség a nagyvállalatok és a kkv-k között; ezt fejleszteni kell, például technológiai beruházásokkal. Hozzátette, hogy a hazai kkv-k digitális intenzitása uniós összehasonlításban alacsony, a digitális átállás felé kell haladni.

 

Sikeres a Demján Sándor-program

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy az állami vállalkozásfejlesztési források közel kétharmada a kkv-kat segíti. A minisztérium feladata, hogy makroszinten, illetve ágazati és területi szinten határozza meg a fejlesztési irányokat, de a források elosztásánál fontos szerepet kell kapniuk a vállalkozásoknak, ezért hoztak létre erre együttműködést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) – fejtette ki.

Nagy Márton a Széchenyi-kártya, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által biztosított lehetőségeket ismertetve közölte: a vállalkozók azt gondolhatják, hogy ezek vannak, és mindig lesznek. – Ha a kormány nem adna 330 milliárd forintot a költségvetésből, akkor a Széchenyi-kártya kamata nem három, hanem kilenc százalék lenne, és ilyen kamaton a vállalkozások nem vennének fel hitelt, mert nem tudnák kitermelni és nem tudnának működni – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter. – Ez a lehetőség addig áll rendelkezésre, amíg ez a kormány van, mert egy másik kormány azt fogja mondani, hogy ezt a 330 milliárdot máshová költöm – fogalmazott.

A nemzetgazdasági miniszter a vállalkozások rendelkezésére álló lehetőségek közül egyebek mellett kiemelte, hogy sikeresen megy a Demján Sándor-program, az 1+1 beruházási program, a fix 3 százalékos kkv-hitel.

• A kkv-kat segíti egyebek mellett a kilencvenmilliárd forintos vállalati adócsökkentési program, 
• kilencszázmilliárd forintra bővült az EXIM exportösztönző hiteleinek keretösszege, 
• 150 milliárdra emelkedett a Demján Sándor-tőkeprogram keretösszege 

– jelezte. 

A kormány számára a kkv-szektor mindig is fontos volt, ha ez a kormány marad, akkor az is lesz. A pénzeket nem fogják elvonni a vállalkozásoktól, többet szeretnének adni, és a szétosztásba jobban bevonják az MKIK-t – összegezte Nagy Márton.

Nagy Elek, az MKIK elnöke az előadásában elmondta: az elmúlt 15 évben a magyar gazdaság sikeresen extenzív növekedési pályára állt, de most új utat kell választani, az intenzív növekedés útját.

Kihívásként említette, hogy Magyarország a közepes jövedelmű országok csapdájába került. Azok az országok, amelyek ebből sikeresen kitörtek, kivétel nélkül a tudás- és technológiaalapú fejlődési pályát választották. Tartós növekedés csak a termelékenység javításával lehetséges

– hívta fel a figyelmet Nagy Elek.

A kamara elnöke szerint a siker receptje egyebek mellett az erős kutatás-fejlesztési infrastruktúra, az innováció, a szemléletváltás és az együttműködés a vállalkozások között, valamint a szoros partneri kapcsolat az egyetemekkel, kutatóintézetekkel.