Kiderült, melyik régió nyerhet a közel-keleti háborún

A fegyveres konfliktusok nyomán megrendült a bizalom a Perzsa-öböl menti turisztikai úti célok iránt, felmérések szerint a következő három hónapra vonatkozó utazási szándék a mediterrán térség – különösen Spanyolország – felé tolódik. Mutatjuk, mely országok turizmusa profitál még a közel-keleti háborúból.

Fotó: eli ramos

A közel-keleti konfliktus néhány nap alatt látványos átrendeződést indított el a globális turizmusban, amely a konkrét keresési adatokban is megjelenik. Egy friss elemzés szerint a közel-keleti feszültség eszkalációja jelentős hatást gyakorol az Arab-öböl országaiba irányuló utazási szándékokra, az utazók gyorsan reagálnak a geopolitikai kockázatokra és tömegesen fordulnak a biztonságosabbnak tartott útirányok felé.

A közel-keleti harcok gyorsan kihatottak az utazási szándékokra / Fotó: FRIMU EUGEN

A Mabrian turisztikai elemzőcég több millió nemzetközi repülőjegy-keresés alapján vizsgálta a 2026. február 28. és március 14. közötti időszakot, vagyis közvetlenül a katonai műveletek megindulását követő heteket és a következő három hónapra vonatkozó utazási terveket. A kutatás kiterjedt a hat Öböl menti országra:

• az Egyesült Arab Emírségekre, 
• Szaúd-Arábiára, 
• Katarra, 
• Ománra, 
• Bahreinre 
• és Kuvaitra, 
• valamint Spanyolországra, 
• Olaszországra, 
• Franciaországra, 
• Görögországra, 
• Marokkóra, 
• Törökországra 
• és Egyiptomra.

A kereslet kivonul a Közel-Keletről

A felmérés adatai azt mutatták: a vizsgált időszakban egyértelműen csökkent az érdeklődés a Perzsa-öböl országai iránt. 

Az Egyesült Arab Emírségek esetében 1,6 százalékpontos visszaesés látható az egy évvel korábbi szinthez képest, de Katar, Kuvait és Bahrein is számottevő keresletcsökkenést szenved el. 

Omán esetében a visszaesés mérsékeltebb, míg Szaúd-Arábia az egyetlen kivétel, ahol 0,2 százalékpontos növekedést mértek – részben a ramadán végéhez köthető szezonális hatások miatt. A számok arra utalnak, hogy az utazók már a keresési fázisban is tudatosan kerülik a konfliktushoz közeli térségeket, ami különösen gyors reakciónak számít a turizmusban, ahol a kereslet általában lassabban alkalmazkodik. 

Az adatok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a keresletcsökkenés nemcsak a közvetlenül érintett országokat érinti. Az úgynevezett „közelségi kockázat” miatt több, a térséghez földrajzilag közelebb eső desztináció is veszít vonzerejéből. Törökország például a harmadik legnagyobb keresleti részesedéssel rendelkezik a vizsgált piacon, 2,61 százalékkal, ugyanakkor ez 0,46 százalékpontos visszaesést jelent éves alapon, ami a legnagyobb csökkenések közé tartozik. 

A Mabrian szerint a kereslet már februárban gyengülni kezdett, majd a konfliktus kitörése után tovább romlott. Ez arra utal, hogy a turisták nem országokban, hanem régiós kockázati zónákban gondolkodnak: ami „közel van”, az könnyen kiesik a döntési körből.

Új nyertesek és új vesztesek rajzolódnak ki

A kereslet ugyanakkor nem tűnik el, hanem gyorsan új célpontokat talál. A Mabrian Search Share Index alapján a következő három hónapra vonatkozó utazási szándékokban egyértelmű nyertesek rajzolódnak ki.

Spanyolország a legnagyobb nyertes, 2,99 százalékos globális keresleti részesedéssel, ami 0,38 százalékpontos növekedést jelent. Olaszország szintén erősödik: 2,62 százalékos részesedéssel és 0,23 százalékpontos bővüléssel a második helyen áll.

Egyiptom különösen figyelemre méltó: 2,14 százalékos részesedéssel ugyan csak a negyedik, de 0,47 százalékpontos növekedése a legnagyobb az összes vizsgált ország közül. Ez azt jelzi, hogy a kezdeti bizonytalanság után gyorsan visszatért az utazók érdeklődése.

Görögország ezzel szemben mérsékelt növekedést mutat: 0,75 százalékos részesedése mindössze 0,05 százalékpontos javulást jelent. Ez azt jelzi, hogy bár az ország profitál a biztonságos desztinációk iránti keresletből, nem tartozik az átrendeződés fő nyertesei közé. A számok alapján a mediterrán térség sem egységes: míg a nyugat-mediterrán országok egyértelműen erősödnek, a keleti régió vegyes képet mutat, és több szereplő kifejezetten veszít.

A kereslet egy része ráadásul nem is a mediterrán térségben csapódik le: a távolabbi, stabilnak ítélt úti célok – például a Karib-térség – szintén profitálnak a bizonytalanságból.

A keresés még nem foglalás – de erős előrejelzés

Fontos, hogy az elemzés nem tényleges foglalásokat, hanem utazási szándékot mér. A repülőjegy-keresések ugyanakkor a turizmus egyik legmegbízhatóbb korai indikátorának számítanak, mivel közvetlenül megelőzik a vásárlási döntést. A jelenlegi trendek alapján a piac gyorsan és érzékenyen reagál a geopolitikai eseményekre: a biztonságérzet romlása szinte azonnal megjelenik a keresletben. 

A következő hetek kulcskérdése az lesz, hogy ez az átrendeződés milyen arányban válik tényleges foglalássá.

Ha a bizonytalanság tartós marad, a turizmus átrendeződése 2026-ban nem átmeneti kilengés lesz, hanem a teljes nyári szezon struktúráját is újrarajzolhatja

 – országok és régiók között egyaránt.

A magyar utazók is változtattak

Egyes utazásszervezők szerint az elmúlt hetekben egyértelműen a biztonságos desztinációk felé fordultak a magyar utazók is: 

míg korábban a foglalások több mint 30 százaléka a közel-keleti térség felé irányult, addig most gyakorlatilag mindenki a biztonságos nyugat-európai és balkáni úti célok felé veszi az irányt

– számolt be az egyik iroda. Szerintük megnőtt az érdeklődés egyebek mellett Spanyolország, Portugália, Málta vagy Olaszország iránt is.

Bár a Közel-Keletről érkező hírek miatt némileg visszaesett a kereslet Törökország iránt, a Török Turisztikai Hivatal igyekszik mindenkit megnyugtatni. A napokban közölték, hogy teljesen biztonságosan látogathatóak az ország legnépszerűbb turisztikai célpontjai, köztük Isztambul, Antalya, Bodrum, Izmir és Kappadókia. Zavartalanul fogadják az Európából, Észak-Amerikából és az ázsiai–csendes-óceáni térségből érkező vendégeket, miközben normál üzemmódban működik Isztambul, Antalya, Bodrum, Izmir és a többi jelentős nemzetközi repülőtér is.

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke emellett ugyanakkor egyfajta kivárást is tapasztal a piacon. Úgy látja, a hazai utazók egyelőre kevésbé foglalnak, inkább a közel-keleti háború lezárását várják. A trendet erősíti, hogy ez az időszak amúgy is nyugalmasabb foglalási szempontból. A szakember hosszú távú átrendeződésre nem számít, továbbra is úgy véli: amint a harcok lezárulnak, néhány hónap alatt regenerálódhat az Öböl menti turizmus. Hozzátette: a nyári foglalások felpörgése a tanítási év végén, júniusban valószínű.