Ha Helmut Kohl ezt látná… – Költségvetési trükkök tömegét veti be a Merz-kormány

Alig egy évvel a hangzatos ígéretek és a történelmi jelentőségű, ötszázmilliárd eurós infrastrukturális és klímavédelmi alap elfogadása után kiderült a kijózanító valóság Németországban. A kölni Német Gazdaságkutató Intézet friss, lesújtó jelentése szerint a kormányzat a rendelkezésre álló források döntő többségét egyszerűen másra költötte.

Friedrich Merz német szövetségi kancellár (CDU) Fotó: Michael Kappeler Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A német gazdaságpolitika egyik legnagyobb közelmúltbeli ígérete kártyavárként látszik összeomlani. A kölni Német Gazdaságkutató Intézet (IW) a Reuters hírügynökségnek eljuttatott friss jelentésében kíméletlen kritikával illette a német kormány (a CDU és az SPD alkotta koalíció) által alig egy éve elfogadott, ötszázmilliárd eurós Infrastruktúra és Klímasemlegességi Különalapot (SVIK). Tobias Hentze, az IW kutatója szerint az elmúlt év mérlege teljes kiábrándulás, írja a Merkur.de. 

Friedrich Merz német szövetségi kancellár. Fotó: DPA

Pénzszórás és átcímkézés német módra

A számok magukért beszélnek, és komoly aggodalomra adnak okot a német gazdaság hatékonyságát illetően. A szövetségi kormány 2025-ben – a különalappal együtt – összesen mintegy 71 milliárd eurót fordított tényleges beruházásokra. Ez a 2024-es évhez képest mindössze kétmilliárd eurós névleges növekedést jelent, ami a gyakorlatban alig fedezi az infláció okozta drágulást, nemhogy érdemi fejlesztési ugrást jelentene.

Az uniópártoknak és az SPD-nek megvolt a lehetősége arra, hogy felszámolják a beruházási lemaradást. Eddig nem éltek vele

 – fogalmazott Tobias Hentze.

A kormány eredetileg 19 milliárd eurót tervezett lehívni a SVIK alapból az első évben, de ennek csupán a 42 százalékát használták fel. Ami azonban ennél is nagyobb probléma, az a felhasznált pénzek útja. Az IW kalkulációi szerint a lehívott források 86 százaléka, azaz mintegy tizenkét milliárd euró egyáltalán nem új beruházásokra ment el.

Egyszerűen csak áthelyezték a pénzeket az egyik zsebből a másikba

 – állapította meg Hentze.

A kormány a különalapból finanszírozott olyan tételeket, amelyeket normál esetben a rendes költségvetésből kellett volna kigazdálkodni. Klasszikus példa erre a kórházak azonnali átalakítási költségeinek fedezése. Ezt a kormányzat beruházásként könyvelte el a különalapból, noha a valóságban ezek csupán a kórházak napi működési és fenntartási költségeit takarták.

A Klíma- és Transzformációs Alap (KTF) is jókora csalódást okozott: a tényleges beruházások 8,3 milliárd euróval elmaradtak a tervezettől, és még a 2024-es szintet sem érték el. A tartományoknak szánt 8,3 milliárd euró pedig a német bürokrácia útvesztői miatt leghamarabb csak 2026-ban válhat elérhetővé.

 

Strukturális hiba a rendszerben

A jelentés rámutat a német költségvetési tervezés egyik legsúlyosabb hibájára is. A szabályok szerint a kormány csak akkor nyúlhat a különalaphoz, ha a normál költségvetési kiadásainak legalább tíz százalékát beruházásokra fordítja. Ezt a küszöböt papíron, a tervezéskor éppen csak elérték, a valóságban azonban a tényleges arány csupán 8,7 százalék lett.

Az igazi botrány azonban az, hogy ennek a céltévesztésnek semmilyen jogi vagy politikai következménye nincs. Az IW elemzése szerint a szabályozás egy alapvető „strukturális születési hibával” küzd: 

• a tízszázalékos előírás kizárólag a tervezett kiadásokra vonatkozik, 
• a tényleges megvalósulást már nem kérik számon és
•  hiányzik mindenféle hatékony ellenőrzési mechanizmus.

A SVIK-alapot még az előző összetételű német parlament szavazta meg 2025. március 18-án, széles – a Zöldek támogatását is élvező – kétharmados többséggel. A kutatóintézet most azt követeli a kormánytól, hogy 2026-ra váltsa be ígéreteit: a forrásokat kizárólag új, infrastrukturális és klímavédelmi projektekre fordítsa, és drasztikusan gyorsítsa fel a közigazgatási és engedélyezési eljárásokat.