Negyedével kevesebb búza termett itthon, Európában is megszenvedik a hőséget a gazdák

Az idei rendkívüli szárazság nemcsak Magyarországon vágta vissza a mezőgazdasági termést: Európa-szerte egyre súlyosabb károkat okoznak az egymást követő hőhullámok és az aszály. Magyarországon mintegy negyedével kevesebb búza termett az elmúlt évek átlagánál, miközben Franciaországtól Olaszországig komoly terméskiesésekkel küzdenek a gazdák. A hazai kenyérellátás egyelőre nincs veszélyben, a 2026-os szezon azonban újabb figyelmeztetés arra, hogy a szélsőséges időjárás már nem egyszeri kockázat, hanem az európai élelmiszer-termelés egyik legnagyobb kihívása.

Illusztráció Fotó: Kállai Márton

A szélsőséges időjárás már nem csupán egy-egy rossz termőhelyi adottságú régió problémája: egyre több országban egyszerre jelentkezik a hőség, a vízhiány és a terméskiesés. A gazdák helyzetét tovább nehezíti, hogy az állatállományt is megviseli a tartós hőstressz, miközben a takarmánytermelés is elmarad az átlagostól.

A magyar ellátás egyelőre nincs veszélyben

A jelentős hazai terméskiesés ellenére az agrártárca szerint a rendelkezésre álló készletek elegendők lesznek ahhoz, hogy a következő betakarításig biztosítsák a belföldi szükségleteket. A nemzetközi piac bőséges kínálata szintén mérsékelheti az árakra nehezedő nyomást.

Molnár János szerint ezért a fogyasztóknak nem kell attól tartaniuk, hogy az idei aszály miatt újabb jelentős drágulás jön a kenyér és a pékáruk piacán. A kisebb magyar termés önmagában nem feltétlenül jelent magasabb árakat, ha a nemzetközi piacokon elegendő búza áll rendelkezésre.

A termelők számára azonban korántsem ilyen kedvező a kép. A kisebb hozam közvetlen bevételkiesést jelent, miközben a gazdálkodási költségek sem csökkennek. Az idei év ezért egyre inkább azt a kérdést veti fel, hogy a magyar mezőgazdaság mennyire tud alkalmazkodni az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámokhoz.

Drága lett a kenyér, változik a fogyasztás

Mindez olyan időszakban történik, amikor a kenyér ára már így is jelentősen magasabb a korábbi éveknél. A félbarna kenyér kilogrammonkénti átlagára a múlt hónapban 856 forintra emelkedett, ami mintegy 150 százalékos drágulás az öt évvel korábbi árszinthez képest. A növekedés üteme így nagyjából kétszerese volt az ugyanebben az időszakban mért átlagkereset-emelkedésnek.

A magasabb árak a fogyasztási szokásokat is átformálták. Az elmúlt években a kenyérfogyasztás 15–20 százalékkal csökkent, miközben a péksütemények vásárlása hasonló mértékben nőtt. A fogyasztók tehát részben nem egyszerűen kevesebb pékárut vesznek, hanem más termékekkel helyettesítik a hagyományos kenyeret.

Az idei búzatermés így elsősorban a gazdálkodóknak jelent komoly veszteséget, miközben a hazai ellátás az agrárkormányzat szerint biztosított. A nagyobb kérdés azonban már nem pusztán az, hogy lesz-e elegendő búza a következő évben, hanem az is, hogy az európai mezőgazdaság meddig tud alkalmazkodni az egymást követő hőhullámokhoz és a kiszámíthatatlanabbá váló vízellátáshoz. A 2026-os év tapasztalatai alapján ugyanis egyre nehezebb egyszerűen egy rossz időjárású szezonként tekinteni arra, ami a kontinens számos gazdája szerint már egy új korszak kezdete.