Ma Telex-cikk, holnap kormányzati intézkedés

Értelmetlen: egy jóléti intézkedést energiapolitikai érvek mentén vitatnak.

MVM Forrás: MVM

Szalai Piroska a magyar lakások állapotát érintő beszédes adatra is rámutatott. „Ha pedig a rezsicsökkentés és az energiahatékonyság valóban nem fér meg egymás mellett, akkor hogyan lehetséges, hogy az Eurostat 2023-as adatai szerint

a magyar lakosság 35,4 százaléka olyan lakásban élt, ahol az előző öt évben energetikai korszerűsítés történt? Ez az EU ötödik legjobb értéke, és közel 10 százalékponttal jobb az uniós átlagnál.”

„És ami a legfontosabb: a rezsicsökkentéssel sikerült elérnünk, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően kifűteni az otthonukat 2010 és 2023 között 12,2 százalékról 6,1 százalékra, vagyis a felére csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy közel 570 ezer honfitársunk tudott kikerülni ebből a nélkülözésből” – folytatta az érvelést a szakértő. Kiemelte:

a valóságban egyszerre csökkent az energiafogyasztás, javult az energiahatékonyság, és közben kevesebb magyar embernek kell attól tartania, hogy nem tudja megfelelően kifűteni az otthonát.

Legyünk résen, mert könnyen lehet, hogy ami ma még csak egy Telex-cikk, az holnap már kormányzati intézkedés lesz – tette hozzá Szalai Piroska.

Mindemellett arra is érdemes kitérni, hogy a rezsicsökkentést pártolók és ellenzők vitája részben értelmetlen. A rezsicsökkentés rendszere ugyanis egy szociális, jóléti intézkedés, a bevezetésének célja 2013-ban az volt, hogy a szerényebb jövedelmű rétegek ne legyenek kitéve az energiapiaci hullámzásoknak. Minthogy politikai szempontból nehéz döntés meghúzni azt a jövedelmi határt, amely alatt jár és felett nem jár effajta szociális támogatás, így az Orbán-kormányok minden egyes lakossági fogyasztó támogatása mellett döntöttek. A rendszernek valóban vannak hátrányai, amelyeket a háttérben az államkassza, a szabályozók és a vállalatok – több-kevesebb nehézség árán – kezelnek. Tehát ez egy olyan átfogó kormányzati intézkedés, amelyet a nehézségek ellenére az Orbán-kormányok fenntartottak.

Ha az intézkedésen gazdasági, makroökonómiai alapon lehet is fogást találni, nem ez a lényege. Jelenleg a Tisza-kormány lépései – a nyilatkozatok ellenére – a rezsicsökkentés fokozatos kivezetésének irányába mutatnak. Ha a tarifák általános szabályozása megszűnik, akkor olyan támogatási formát kell bevezetnie a kormánynak, ami nem hagyja, hogy az alacsonyabb jövedelműek ki legyenek téve az energiapiac áringadozásainak. Ahogyan korábbi cikkünkben kifejtettük: egy elhibázott támogatási rendszer komoly veszélyt jelenthet a középosztály számára.

Ha a támogatásokat kizárólag a leginkább rászorulókra szűkítik, a rendszerből kieshetnek azok a háztartások, amelyek papíron még nem számítanak sérülékenynek, de egy jelentős energiaár-emelkedést már nem tudnak könnyedén kigazdálkodni. Egy átlagos, hitelt törlesztő, gyermeket nevelő család jövedelme ugyanis sokszor csak látszólag magas: a lakhatási költségek, az élelmiszerárak, az adók, a közlekedés és az oktatással kapcsolatos kiadások után jóval kisebb mozgástér marad.