A szolgáltatások növelték legjobban a GDP-t 2019 negyedik negyedévében

Az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél egy százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye, az egész évben 4,9 százalékkal bővült a GDP – erősítette meg a KSH.

A bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékkal nőtt 2019 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél egy százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye, az egész évben 4,9 százalékkal bővült a GDP – erősítette meg második becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedést a szolgáltatások és a beruházások támogatták a legerőteljesebben.

A GDP negyedik negyedéves bővüléséhez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járultak hozzá.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt.

Az ipar teljesítménye 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 3,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 11 százalékkal nőtt, ezen belül az egyéb építmények termelése emelkedett jelentősen.

A mezőgazdaság teljesítménye egy százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,6 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (11 százalék) érte el.

Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 5,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,5 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,0 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2019. negyedik negyedévi emelkedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,7, az építőipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (1,3 százalékpont).

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal emelkedett. A háztartások hazai fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal, ezen belül a tartós (például személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási) cikkeké 19 százalékkal a féltartósaké (például ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész) 8,0 százalékkal, a nem tartós termékeké (például élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek) 3,5, a szolgáltatásoké 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,3, a közösségi fogyasztásé 7,0 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,9 százalékkal emelkedett.

Összesen a végső fogyasztás 5,1 százalékkal bővült.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedévben 7,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 9,7 százalékkal nőtt.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás 6,6 százalékkal emelkedett.

A külkereskedelmi forgalomban – folyó áron – az egy évvel korábbinál kisebb, 208 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumennövekedése (5,9 százalék) meghaladta az exportét (3,3 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 1,3, a behozatal 5,1 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 11, importja 10 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2019. negyedik negyedévi bővüléséhez a végső fogyasztás 3,5, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege 1,9 százalékponttal lassította azt.