Belefullad a hamis mézbe a piac

Összeomlott az európai uniós mézpiac a silány minőségű, hamis készítmények nyomása alatt. Az exportra termelő méhészetek – köztük a magyarok – nagy bajba kerültek, a felvásárlási árak olyan szintre süllyedtek, ami a termelési költségeket sem fedezi. A hazai fogyasztók ennek ellenére nem várhatnak áresést, a gyenge idei termés akár enyhe drágulást is eredményezhet.

Bajba kerültek a főként exportra termelő kelet-európai méhészek, jelenleg olyan alacsony árat kínálnak a mézért a közösségben, ami a termelési költségeiket sem fedezi. Az ágazati szakemberek szerint mindez egyértelműen az uniós piacra áramló olcsó és gyenge minőségű külföldi mézek számlájára írható.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke lapunknak elmondta: az Európai Unió legtöbb tagországában az elmúlt hatvan évben olyan szintre esett vissza a termelés, ami még éppen fedezi a belső keresletet, hazánk – több kelet-euró­pai országgal együtt – azonban még mindig háromszor több mézet termel, mint amennyit a honi piac fel tud venni. Éppen ezért a magyar méhészetek különösen érzékenyek az uniós és a világpiac alakulására. – A méz a világon a harmadik leggyakrabban hamisított élelmiszer a tej és az olívaolaj után.

A hamisítás pedig időről időre olyan mértékeket ölt, amit a piac már nem bír el és összeomlik. Ennek a tanúi vagyunk most is – hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Míg korábban szinte kizárólag a kínai méz okozott zavarokat az uniós piacon, az idén Ázsia mellett Ukrajnából, valamint Közép- és Dél-Amerikából is dömpingáron áramlik a gyenge minőségű termék a közösségbe.

– Ezek ugyan megfelelnek a mézdirektívában lefektetett néhány paraméternek, így a hatóságok nem tudnak fellépni ellenük, ugyanakkor egy aprólékos laboratóriumi vizsgálat bebizonyítaná, hogy hamisítványokról van szó – mutatott rá Bross Péter. Az Amerikai Egyesült Államokban hasonló folyamat játszódott le a 2000-es években, akkor a kínai méz csaknem tönkretette az ágazatot, a méhészetek mellett pedig azokat a zöldség-gyümölcs termelő farmokat is veszélybe sodorta, amelyek eredményessége nagyban függ a beporzó rovaroktól. Végül a szenátus által bevezetett büntetővámok vetettek véget a kínai nyomásnak.

Bross Péter szerint bár az uniós termelők helyzete is aggodalomra ad okot, Brüsszeltől nem várható hasonló lépés. – Az Európai Unió a vámok leépítésére, a szabadkereskedelmi egyezményekre törekszik, és egyáltalán nem védi meg az ágazatot – emelte ki.

A silány minőségű áruk miatt a magyar méhészek kilónként két euró alatti áron szállíthatnak vegyes virágmézet a külföldi partnereiknek. Bár az áresés alapesetben csupán ötszázalékos volt, a gyenge forint miatt további 10 százalékkal nő a méhészek vesztesége. Mindez azonban csak a nagyobb kiszerelésben exportra kerülő árura igaz, a belföldi fogyasztók az áresésből semmit sem éreznek majd meg. Sőt, mivel az idén a legtöbb mézfajtából kevesebb van, ezért a kiszerelt mézeknél akár még enyhe drágulás is elképzelhető.

– Furcsa ellentmondás uralkodik idén a mézpiacon. Ha egy termelőnek egy átlagos évben 50 ezer mázsa méze szokott lenni, az idén viszont csak 25 mázsát tud eladni, érthető módon árat kell emelnie – magyarázta kérdésünkre Bross Péter. Az időjárás a legkevésbé sem kedvezett a mézelésnek ebben az évben, a repcevirágzásnál az aszály, az akácnál a sok eső, a napraforgónál pedig a forróság okozott gondot. Ennek ellenére a mintegy 10 ezer tonnára tehető hazai fogyasztást bőven fedezik a készletek, import tételek így nem is kerülnek az országba.

Emelt összegű támogatás

Az előző ciklushoz képest mintegy húsz százalékkal több támogatás jut az ágazatnak az új magyar méhészeti nemzeti program keretében – hívta fel a figyelmet Nagy István. Az agrárminiszter közölte, a következő három évben uniós és hazai forrásból mintegy hatmilliárd forint juthat el a méhészeteknek. Jövőre a jövedelempótló támogatást is a duplájára emelik. (MTI)