Egyre többször csengenek az országban az online kasszák

Augusztus közepén már többször csengetett a pénztárgép a nagy áruházláncokban, a kisebb élelmiszerboltokban, a piacokon, a dohányboltokban és a gyógyszertárakban is, mint tavaly – tudtuk meg az adóügyi államtitkártól. Izer Norbert az online pénztárgépek adatait ismertetve összességében úgy fogalmazott: a kereskedelemben és a vendéglátásban – az adatok szerint – az újranyitás után egyre inkább élénkül a kereslet. Úgy vélekedett: a forgalomnövekedés, a béremelkedés, a munkahelyek számának alakulása és az ütemesen érkező állami bevételek együtt azt mutatják, hogy hatékony volt a válságkezelés.

Budapest, 2020. április 25. A kormany.hu által közreadott képen Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. április 25-én. MTI/kormany.hu/Botár Gergely Fotó: kormany.hu/Botár Gergely

Az online pénztárgépekről rendszerint a feketegazdaság elleni hatósági fellépés kapcsán esik szó, pedig a 2014 óta rendszerben lévő kasszák másra is alkalmasak. A pénztárgépek ugyanis állandó kapcsolatban állnak az adóhivatallal, így naponta, de akár óránként nyomon követhető a kereskedelem, a vendéglátás egy-egy szeletének forgalma, vagy éppen az ágazatok teljes, országos teljesítménye. – Túlzás nélkül állítható, hogy a koronavírus okozta válság kezdeti időszakában létkérdés volt, hogy a kormány hiteles, és az adott pillanat folyamatait bemutató adatokhoz jusson a gazdaság állásáról.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára
MTI/Kormány.hu/Botár Gergely

Ilyenformán az online pénztárgépek alapvető szerepet játszottak a gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalában – mondta lapunknak az adóügyi államtitkár. Izer Norbert példaként a vendéglátást hozta fel.

Tavaly áprilisban 82 milliárd forint bevételt ütöttek be a vendéglátósok a kasszákba, idén áprilisban viszont mindössze 26 milliárd forintot.

– Látszott, hogy nagy a baj, lépni kell – mondta, majd hozzátette, hogy a válságkezelés csak akkor lehet sikeres, ha az adóügyi és más könnyítések illeszkednek a krízis súlyához. Könnyen belátható, hogyha az állami segítség kisebb a szükségesnél, akkor eredménytelen lesz, ha viszont túlzó, úgy a költségvetést érintheti rosszul, felborulhat az egyensúly.

Az elmúlt pár hónap adatai közül Izer Norbert kiemelte, hogy az elektronikus cikkek kereskedelmében március óta 17 százalékos visszaesés volt, de nem sokkal jobb a helyzet a kulturális-szabadidő termékeknél sem. Jelentős forgalomeséssel szembesülhettek a ruha-, az ékszer- és az illatszerboltok is.

Ellenben emelkedés mutatható ki a múlt évi adatokhoz képest a gyógyszer-kereskedelemben, valamint az élelmiszer, a dohány és az ital piacán, miként nagyobb forgalmat bonyolítottak le a válság kezdete óta a nagy áruházláncok is.

– Utóbbiak csak az elmúlt egy héten majdnem tíz százalékkal nagyobb értékesítést ütöttek be az online pénztárgépekbe, mint tavaly ugyanekkor – mondta az államtitkár, aki a vendéglátás helyzetére kitérve azt emelte ki, hogy bár az ágazat a válság tavaszi kezdetén óriási veszteségeket szenvedett el, a pénztárgépbe beütött legális forgalma most már alig marad el a tavalyitól.

Az adóügyi államtitkár szerint az adatok mindenképpen biztatók, azt mutatják ugyanis, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb mozgatórugója, a belső fogyasztás, ha nem is zökkenőmentesen, de kimászik a gödörből. Izer Norbert megjegyezte: a vállalkozások forgalmának emelkedése mellett a munkahelyek száma is kezd visszakapaszkodni a korábbi szintre, s a bérek növekedése is tovább tart idehaza.