Szerteágazó hatással járna, ha a kormányzati szándéknak megfelelően a minimálbér bruttó kétszázezer forintra emeléséről születne döntés az őszi bértárgyalásokon.

Holnap kiderül, hogy alakultak a keresetek
A Magyar Nemzet gazdasági hétindítója.
Szerteágazó hatással járna, ha a kormányzati szándéknak megfelelően a minimálbér bruttó kétszázezer forintra emeléséről születne döntés az őszi bértárgyalásokon.
Közvetlenül csak a munkavállalók kis része, hivatalosan öt-hét százaléka, vagyis 250–300 ezer munkavállaló tapasztalna jelentős, több mint húszezer forintos nettó fizetésemelkedést.
A kötelező legkisebb kereset mindenkori összege ugyanakkor akár több mint egymillió ember jövedelmi helyzetét befolyásolhatja. Ennek oka, hogy
a minimálbér számos szociális és keresetalapú juttatás összegének számítási alapja, például a gyermekvállalással összefüggő jövedelmeké vagy a táppénzzé.
Szintén a minimálbér összege határozza meg az őstermelői kedvezményeket vagy a feltételekhez kötött munkáltatói járulékkedvezményeket.
– A minimálbér és annak jelentős, közel húszszázalékos emelése érdemben növelné a kisgyermeket nevelők jövedelmét:
a lépés több tízezer családnak jelentene januártól nettó 34 ezer forinttal több bevételt
– mutatott rá a Magyar Nemzet megkeresésére Szalai Piroska. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője kiemelte, hogy a minimálbér összege alapján határozható meg a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyes juttatások összege is. Szalai Piroska emlékeztetett,
a legtöbb kisgyermekest érintő, a gyermek kétéves koráig járó gyed (gyermekgondozási díj) legmagasabb összegét is a kötelező legkisebb bérből számítják.
A gyed nem segély típusú, hanem keresetalapú juttatás, vagyis feltétele a gyermekvállalás előtti két évből legalább 365 napos biztosítotti jogviszony. Az összeg az átlagkereset hetven százaléka, de nem lehet magasabb a minimálbér 140 százalékánál. Ez a jelenlegi, 167 400 forintos minimálbérrel számolva 234 360 forint.
Az összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a tízszázalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni, vagyis a maximális gyed nettó összege 175 770 forint, ha a családi kedvezményeket az apa munkahelyén kívánják elszámolni a szülők.
Ha a minimálbér 200 ezer forintra nőne, a gyed plafonja bruttó 280 ezer forintra, vagyis nettó 210 ezer forintra emelkedne. Egy gyermek nevelésekor minden forintnak megvan a helye, a gyeden lévők száma pedig jelenleg havonta átlagosan 110 ezer fő körüli – mutatott rá Szalai Piroska. A KINCS szakértője kiemelte:
ha 32 600 forinttal megemelkedik a minimálbér, akkor több tízezer családban akár nettó 34 ezer forinttal is nőhet a gyermekgondozási díj.
– Biztos vagyok benne, hogy a járvány visszaszorulását követő időkben még inkább meglenne ennek a több tízezer forintnak a helye, mivel a pandémia megnehezítette a kisgyermek melletti munkavállalás lehetőségeit – hangsúlyozta Szalai Piroska.
A szakértő emlékeztetett, egyre népszerűbb a gyed extra lehetősége: az ellátás mellett a kisgyermekesek legálisan vállalhatnak munkát 2014 óta úgy, hogy egyszerre kézhez kapják a fizetésüket és a gyermekgondozási ellátást is.
A gyed extra eddig 330 ezer szülőnek jelentett kiegészítő jövedelmet
azáltal, hogy dolgozott a gyed mellett bármennyit, vagy heti harminc óránál többet a gyes mellett.
A minimálbér jelentős emelése a járvány miatt beszűkült gyermeknevelés melletti foglalkoztatási lehetőségeket részben ellensúlyozná a gyed maximum növekedésével.
Az ellátás mellett jelenleg is munkát vállalóknak pedig a bérük emelkedését segítené a 19,5 százalékos minimálbér-emelés. Szalai Piroska hozzátette:
a minimálbér húsz százalék körüli emelése a gyermekvállalás ösztönzését is érdemben segítheti.
A szakképzettséghez kötött munkát végzők kötelező legkisebb bére, vagyis a jelenleg 219 ezer forintos garantált bérminimum ugyanakkor majdnem 800 ezer munkavállalót közvetlenül érint, az összeg 260 ezer forintra emelése közvetve további több százezer foglalkoztatott érdemi és érezhető béremelését eredményezné.
A Magyar Nemzet gazdasági hétindítója.
Az egyetlen, a pótolhatatlan, a nélkülözhetetlen.
Az ukrán uniós csatlakozás előkészületei és a háború elől menekülő tömegek tartós jelenléte ismét napirendre tűzte a kérdést: milyen hatással lehet az ukrán munkaerő a hazai foglalkoztatási rendszerre?
Három településen nincs ivóvíz.
Tényleg 50 fokos hőségre számíthatunk? – a szakértő válaszolt
Felújítás jön a MÁV-nál, az egyik vonalon egy hét múlva csak pótlóbusszal lehet majd közlekedni
Óráink vannak hátra: hatalmas lökéshullám éri el a Földet, elszabadulhat a káosz
Hivatalos: megjelent a NASA döntése Kapu Tibor kilövéséről – óriási fordulat, ez egész Magyarországnak keserves
Szoboszlaival leszámoltak Liverpoolban; hazatérhet a válogatott csatár
Ficónak végképp elege lett az EU-ból: Szlovákia a falhoz állította Ursula von der Leyenéket – vagy kiengesztelik vagy olyat tesz, amit eddig még soha
A Barcelona önként jelentkezett a klubvilágbajnokságra, de a FIFA lesöpörte őket
„Csakis magamat hibáztathatom” – Norris elnézést kért a McLarentől és Piastritól is
Puzsér Róbertnek vége, aljas húzása a karrierjébe kerülhet
Keir Starmer végre beismerte, hogy hibázott
Greta Thunberg hasznos idiótaként szolgálja a Hamászt
Elszabadultak az indulatok a lángos ára miatt, mutatjuk, mennyi az annyi
A Magyar Nemzet gazdasági hétindítója.
Az egyetlen, a pótolhatatlan, a nélkülözhetetlen.
Az ukrán uniós csatlakozás előkészületei és a háború elől menekülő tömegek tartós jelenléte ismét napirendre tűzte a kérdést: milyen hatással lehet az ukrán munkaerő a hazai foglalkoztatási rendszerre?
Három településen nincs ivóvíz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.