Trükközés és kiskapuk nélkül fejlődhetnek a családi gazdaságok

Megváltozik jövőre az őstermelők és a családi gazdaságok élete. A teljesen új szabályozás jelentős adókönnyítéseket tartalmaz, és érdemben csökkennek a gazdálkodók adminisztrációs terhei is. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte: 2021-től olyan rendszer jön, ami nem bünteti a gazdaságok növekedését és a generációváltást. Három szervezeti forma szerint működhetnek az érintettek: őstermelőként, őstermelők családi gazdaságaként és családi mezőgazdasági társaságként.

Győrffy Balázs: Januártól kedvezőbb adózás lép életbe, csökkenő adminisztrációs teher mellett Fotó: Zsocc Forrás: NAK

– Az imént úgy fogalmazott, kedvezményekhez jutnak a gazdaságok, ha a családtagok is őstermelők, még ha nem is az agráriumban tevékenykednek. Akkor miből következik mégis a hátrány?

– Látja, ez az ellentmondás egy másik jó példa arra, hogy maguk az érintettek is elvesznek a kiskapuk sűrűjében. Ráadásul a működési eredményük a legtöbbször a nullához közelít, és egyre nehezebb a finanszírozhatóság is. Az adózási értékhatárok nem ösztönzik, sőt inkább elriasztják a további növekedéstől a gazdaságot. A bankok pedig így nem szívesen nyújtanak hiteleket a kisebb méretű agrárvállalkozásoknak, mivel nehezen nyomon követhető a valós helyzetük. Ezek a körülmények pedig azoknak a gazdaságoknak a fejlődését is megnehezítik, amelyeknél megvan erre a szándék. Kiemelném, hogy az agráriumban égető fontosságú generációváltás is nehéz a mostani szabályozás mellett. Ennek oka, hogy a gazdaságok átadása rendkívül bürokratikus folyamat, így sokszor csak egy haláleset következményeként rendeződnek a viszonyok.

– Felszámolja a kiskapukat és rendet tesz az új szabályozás?

– Igen, mivel a legtöbben kényszerből éltek a rendszer adta lehetőségekkel.

A legfontosabb változások egyike, hogy kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági, valamint a kiegészítő tevékenységek körével.

Januártól az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százaléka lehet. Idetartozik egyebek mellett a mezőgazdasági bérmunka vagy a falusi turizmus. Ennél is kedvezőbb, hogy az eddig kistermelőként tevékenykedőkre is az őstermelőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni 2021-től. Ez pedig úgy valósul meg, hogy őstermelői tevékenységnek minősül a saját tevékenységéből származó alapanyag feldolgozása a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségig. A termék-előállítás bevétele pedig nem számít bele az előbb említett 25 százalékba. Ez a változás azokat érinti, akik például a megtermesztett gyümölcsöt feldolgozva lekvárt készítenek, és azt értékesítik.

Átláthatóbb rendszer jöhet januártól: jelenleg senki sem tudja pontosan hány őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy végez ténylegesen ilyen tevékenységet
Fotó: Éberling András

– Anyagilag is jobban járnak a gazdák?

– Mindenképpen. Az új szabályozás a kedvezményes értékhatárt egy konkrét összeg helyett már a minimálbérhez viszonyítva határozza meg.

A mára teljesen életszerűtlen hatszázezer forintos értékhatár helyett januártól a mindenkori minimálbér éves összegének a feléhez köti a törvény azt a legmagasabb összeget, amely alatt nem kell személyi jövedelemadó-bevallást benyújtani és adót fizetni.

Ez most nagyjából egymillió forint. A termelők tételes és átalányadózást is választhatnak, utóbbit legfeljebb évi húszmillió forint bevételig. Az átalányadózásnál az éves bevételi értékhatár a minimálbér ötszöröse, jelenleg mintegy tízmillió forint. Fontos változás:

ha a termelő bevétele magasabb, mint az adómentesség értékhatára, akkor az értékhatáron felüli bevétel tíz százaléka után kell adót fizetni jövő évtől. Jelenleg a teljes összeg után kell adózni, ezzel a rendszer azokat bünteti, akik fejlődni szeretnének.

– Hogyan válik átláthatóbbá a családi gazdaságok működése?

– A jelenlegi kétféle működési formát 2021-től az őstermelők családi gazdasága váltja mint új, egyszerűbb és átláthatóbb működési modell.

Alapításának feltétele a laza rokoni kapcsolat, de nem előírás a közös háztartás. Tagjainak nem kell főállású őstermelőknek lenniük, de előírás a személyes közreműködés.

Adózásuk az őstermelőknél megszabott bevételi értéket többszörözi a résztvevők számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatja meg a négy személyre számított összeget, tehát jelenleg a megközelítőleg nyolcvanmillió forintot. A működés részleteit szerződésben szabályozzák a tagok.

– A harmadik új működési forma, a családi mezőgazdasági társaság kikre vonatkozhat?

– A működési forma gyakorlatilag egy minősítés a jogi személyeknek. Feltétele, hogy a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy az erdőbirtokossági társulat már be legyen jegyezve a cégbíróságon, a családi mezőgazdasági társaság tagjai rokoni kapcsolatban, azaz hozzátartozói láncolatban legyenek egymással, és csak mező- és erdőgazdasági tevékenységet vagy ezeket kiegészítő tevékenységet folytathatnak. A jogosultságot az agrárkamara állapítja meg.

– A januári átállásra fel tudnak készülni időben a gazdák?

– A változás nem jár többletteherrel. A kamara a falugazdász-hálózata mellett a weboldalán indított külön oldallal, kiadványokkal is segít a tájékozódásban.

Nem gondolom, hogy komoly adminisztrációs terhet kellene jelentsen az átállás egy olyan új szabályozásra, amelynek pont az egyszerűsítés az egyik legfontosabb eleme.

Az eredmény a korrekt, versenyképes működési feltételek mellett a növekedésre ösztönzés, a generációváltás segítése és a magyar mezőgazdaság nagyobb átláthatósága.