Értékként kezeljük a vizet

Évente hatvan-hetvenezer tonna illegálisan lerakott hulladékot szednek össze önkéntesek, önkormányzatok és vállalatok olyan környékeken is, ahol a kommunális szemét elszállítása kifejezetten olcsó – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője. Palkovics László a hazai zöldkötvény-kibocsátásról is beszélt. Kitért arra is, hogy egyszerre fontos a folyószabályozás és az, hogy értékként kezeljük a vizet, határainkon belül tartsunk belőle minél többet.

Palkovics László: Eddig is dolgoztunk a klímavédelmen Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A magyar zöldkötvény konstrukciójának kidolgozása az év második felében fejeződhet be – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az innovációs és ­technológiai miniszter. Palkovics László a nagyságrendről úgy fogalmazott: az összeget annak tükrében határozzák meg, hogy a Lengyelországban 2017-ben kibocsátott zöldpapírok értéke mintegy 750 mil­liárd forintnak felelt meg. A tárcavezető hozzátette: növekszik azoknak a száma, akik szeretnének zöldkötvényt jegyezni, nekik szeretne a kormány befektetési lehetőséget biztosítani.

Palkovics László a Magyar Nemzetnek a Magyarország Klíma- és természetvédelmi akciótervében foglalt nyolc legfontosabb törekvés néhány további részletét is bemutatta. A fő irányvonalak, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök sorolt fel évértékelő beszédében, ismerősek lehettek azoknak, akik az elmúlt években követték a kormány kommunikációját.

– A cselekvési tervben foglaltak között valóban vannak olyanok, amelyek már korábban hangsúlyosan megjelentek a kormányzati munkában. Ez bizonyítja, hogy a kormány eddig is fontosnak tartotta a klímavédelmet, eddig is dolgozott a klímaváltozás megelőzését szolgáló lépéseken – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a tárcavezető. Palkovics László hangsúlyozta: noha előnyös az, hogy már elkezdődtek a munkafolyamatok és átalakítások, még rengeteg a teendő. Az egyik legfontosabbként a hulladékgazdálkodásról szólt a tárcavezető.

– Lehet ugyan szidni a hulladékholdingot, de a működésének rengeteg pozitív eredményét látjuk. Egyrészt megértettük, miként működik a teljes, országos hulladékkezelési rendszer, másrészt a szolgáltatók értették meg azt, hogy nincs már arra lehetőség, amire korábban. Hamarosan a kommunális hulladék 65 százalékát anyagában kell újrahasznosítani, nem lehet ­egyszerűen egybeönteni és elhelyezni egy lerakóban tíz százalékánál többet. Mivel ez a korábbitól lényegesen eltérő feladat, a szolgáltatók ezt már nem képesek teljesíteni – jelentette ki a tárcavezető.

Palkovics László beszélt a július elsején létrehozandó Hulladékgazdálkodási Hatóságról is. A szervezetnek saját költségvetése lesz, illetve megvizsgálják azt is, hogyan lehet beépíteni a működésébe a közmunkásokat.

– Ha az önkormányzat nem viszi el az illegálisan lerakott hulladékot, akkor a hatóság oldja meg a feladatot, de a szolgáltatást kiszámlázza az önkormányzatnak. Megértjük az önkormányzatok nehézségeit, de az a hulladék nem azért került az erdő szélére, mert a kormány rossz intézkedéseket hozott. Egyes helyeken nevetséges összegekért viszik el a háztartási hulladékot – Zalában van, ahol ingyen –, és ott is vannak, akik a természetbe, útszélre hajítják a szemetüket. Ez a helyzet tarthatatlan – jelentette ki a tárcavezető, majd adatokat is közölt.

– Az országos közösségi szemétszedő akciók­ban (TeSzedd!, PET-kupa) gyűjtött, a Magyar Közút Zrt. és a MÁV, valamint az önkormányzatok által összeszedett illegális hulladék évente hatvan-hetvenezer tonna. Ha ezt összevetjük azzal, hogy 3,8 millió tonna lakossági hulladék keletkezik Magyarországon évente, érzékelhető, hogy mennyi erőforrás, alapanyag kerül illegalitásba ahelyett, hogy felhasználnánk – mutatott rá a tárcavezető a jelenség egy másik vetületére.

Palkovics László: Eddig is dolgoztunk a klímavédelmen
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A miniszter a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette a tárca folyószabályozási és vízgazdálkodási álláspontját is.

– A Vásárhelyi-terv részeként tervezett folyószabályozások a víz gyorsabb kiáramlását okozzák a Kárpát-medencéből, ugyanakkor cél az is, hogy minél több természetes víz maradjon az országban. A szabályozással foglalkozó szakemberek prioritása az árvizek megelőzése. Az elmúlt százötven év munkájának eredménye, hogy Magyarországon kezelhetők az áradások, ellentétben sok más országgal. Viszont ebben a gondolkodásmódban nem szerepel a víz mint érték megtartása, és ezen feltétlenül változtatni kell. Úgy látjuk, hogy érdemes volna minél több használaton kívüli területen víztározókat létrehozni, így segítve a vízgazdálkodásunkat.

Nem mellékesen ezek természeti élőhelyeknek is megfelelőek lehetnek, és még a napsugárzást is visszaverik, így javítanák a mikroklímájukat – magyarázta az innovációs tárca vezetője.