
Magyarország több ezer kilométerre fekszik a trópusi Csendes-óceántól, így az El Nino közvetlenül nem tud idefújni a meleg levegőjéből. Azonban a természetben minden mindennel összefügg. A trópusi plusz energia az ősz folyamán teljesen átírja az északi félteke nagy légáramlatait, köztük a kontinensünk időjárását irányító futóáramlást (jet stream) is. Az eddigi megfigyelések szerint az El Nino hatására a késő őszi hónapokban (különösen novembertől) Észak-Európa és Skandinávia az átlagosnál szárazabbá és hűvösebbé válik. Ezzel szemben Dél-Európában és a Földközi-tenger térségében rendkívül aktívvá válik a ciklonképződés. Ez azt jelenti, hogy a mediterrán régióra átlagon felüli csapadék, viharok és komoly esőzések várnak.
Közép-Európa és azon belül Magyarország pontosan a két zóna (a száraz északi és a viharos déli) találkozásánál helyezkedik el, ezért a mi helyzetünk kifejezetten érdekes.
Amikor a klíma a hűvös La Nina fázisból az El Nino állapotba lép át – pontosan úgy, ahogy most, 2026-ban történik –, a magyarországi téli és késő őszi csapadék mennyisége kimutathatóan megnövekszik. Mivel azonban a melegedő tendencia is erős, ez a csapadék nagy valószínűséggel nem hó, hanem tartós, áztató eső formájában érkezik majd.
Amíg azonban nem érkezik meg az igazi őszies időjárás, további hőkupolák és brutális szárazság sújthatja majd a térségünket.
Képzeljünk el egy fazekat, amire főzés közben rátesszük a fedőt. A hőkupola lényegében egy olyan magas nyomású légköri zóna (anticiklon), amely a meleg levegőt a földfelszín közelébe szorítja, lefelé préseli, és nem engedi eltávozni. Ez a bezárt levegő a süllyedés hatására még tovább melegszik, miközben a felhőket és a szeleket teljesen kisöpri a térségből. Mivel az El Nino alaposan felkorbácsolja a globális légáramlatokat, ezek a hőkupolák ősszel sokkal makacsabbak lesznek: nem mozdulnak, napokig vagy akár hetekig jelen vannak Európa, így a Kárpát-medence felett is.

Bár a hazai időjárást közvetlenül az európai légtömegek mozgatják, az El Nino jelenléte miatt megnő az esélye annak, hogy egyes időjárási frontok beragadnak a Kárpát-medencébe. Ez annyit tesz, hogy ha jön egy esős zóna, az napokig a térségünk felett maradhat, villámárvizeket vagy komoly belvizeket okozva.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!