– Nem ez utóbbi pont körül forgott az úgynevezett Google-ügy?
– De igen. A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki. Egymilliárd forint a megállapítható legnagyobb összeg. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon támadta meg a határozatokat, az ítélkező fórum pedig 2018 közepén úgy döntött, hogy az uniós jog értelmezését kéri az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Az uniós testület 2020 tavaszán hozta meg határozatát, megállapítva, hogy magyar a reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya összhangban van az uniós joggal, s az sem jogsértő, hogy az adóhatóság nagy összegű bírsággal büntetheti a mulasztókat. Sőt, utóbbi kapcsán az uniós bíróság rögzítette:
a kellően nagy bírság alkalmas lehet arra, hogy visszatartsa a reklámszolgáltatókat attól, hogy megsértsék kötelezettségüket.
Így a szankció azt garantálhatja, hogy az állam hozzájuthasson a bevételhez, vagyis az érintettek ne húzhassák ki magukat a teherviselés alól. Egyedül a bírság kiszámításának módjáról mondott a luxembourgi testület negatív véleményt. Fontos pont az is: az uniós bíróság egyértelműnek vette, hogy a Google alanya a reklámadónak, ugyanis a techcég ezt a körülményt is vitatta.
– Tehát a Google-nek fizetnie kell a magyar reklámadót?
– A korábbi időszakra nézve igen, fizetnie kell. Jelenleg e kötelezettség nem áll fenn, a gazdasági növekedést elősegítendő az a döntés született, hogy 2022 végéig nulla százalék az adó kulcsa.
A lényeg azonban valóban az, hogy más, nagy világcégekhez hasonlóan a Google is alanya a magyar adónak, be kellett volna jelentkeznie, s fizetnie kellett volna a reklámadót éppúgy, ahogyan azt a piac többi, Magyarországon letelepedett szereplője meg is tette.
– Úgy fogalmazott: más, nagy világcégekhez hasonlóan. Tehát például a TikToknak, a YouTube-nak, a Facebooknak vagy más reklámközzétevőnek is adóznia kell Magyarországon?
– Valójában a cégnevek nem számítanak. Teljesen mindegy, melyik nemzetközi vállalkozásról van szó, egyiknek sincs döntési lehetősége. Ha a feltételek fennállnak, akkor adóznia kell Magyarországon, s ez nem azon múlik, hogy mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg. Jelenleg a magyar reklámadó az egyetlen olyan közteher az Európai Unióban, amelyről bíróság mondta ki, hogy az uniós joggal összhangban adóztatja meg a digitális cégeket. Így a magyar reklámadó az első olyan közteher az EU-ban, mely maximális jogi garanciák mellett vonja be a közteherviselésbe a techóriásokat úgy, hogy azok még csak ideiglenesen sem mentesülhetnek az adóbefizetés alól. A techóriásoknak tehát adózniuk kell itthon. A jogvita természetesen távol áll a játéktól, de a jelenlegi helyzetet talán
a legjobban az a kifejezés mutatja meg: game over.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!