Összefoglalójában a szaktárca megjegyezte, hogy – szintén a béremelések miatt – nőtt a társadalombiztosítási járulék bevétele is, a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adónál ellenben csökkenést regisztráltak. Ugyanakkor ez sem csoda, csökkent ugyanis a szochónak rövidített adó kulcsa, mégpedig tavaly év közben. 2020 elején még 17,5 százalékos elvonással kellett számolni, év közben viszont két százalékpontos mérséklődés lépett életbe, így idén már 15,5 százalék a mérték. A szaktárca szakmai kimutatása és Gyurcsány Ferenc politikai jellegű felszólalása itt, ezen a ponton, nevezetesen a szocho mérséklésénél fut össze.
Úgy is fogalmazhatunk: a lózung éppen itt találkozik szembe a valósággal.
Előzményként megemlítendő, hogy a kormány 2016 végén egyezséget kötött a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Ennek lényege az volt, hogy ha a vállalkozások – összességében – ütemesen emelik dolgozóik bérét, akkor az állam nagyobb lépésekben mérsékli a szochót. Azóta azt látjuk, hogy a bérek egyre nőnek, a szocho pedig egyre csökken. De vajon észszerűtlen és elvetemült volt-e ez a megállapodás? Vajon felesleges-e az adócsökkentés? A válasz ott rejtőzik – egyebek mellett – az idei adóbevételi adatokban is.
Ez az adócsökkentés érezhető nagyságú összeget hagy a munkaadóknál. Évente több száz milliárd forintról van szó. Ez – a gazdasági kényszerek, a magyar és az uniós munkaerőpiac sajátos jellege miatt – nagyon jól jön a munkáltatóknak, a vállalkozások ugyanis csak úgy tudnak értékes munkaerőhöz jutni vagy úgy tudják az ilyet megtartani, esetleg külföldről hazacsábítani, ha nagyobbakat emelnek a fizetéseken. A munkavállaló helyzete nyilvánvalóan javul, a munkaadóé is, hiszen forrást kap az államtól a béremeléshez.
De vajon jól jár-e az első látásra nagyvonalúnak tűnő állam? Nagyon is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!