– Mi a csudát tudnak önök ígérni a nemzetnek? Majd még egy-két hihetetlen, észszerűtlen, elvetemült adócsökkentést? Az lehet, de ebből nem lesz jövő – mondta felemelt hangon a hónap közepén Gyurcsány Ferenc a törvényhozás épületében. A DK vezetője nem kifejezetten az adóügyeknek szentelte felszólalását, a témát csak mellesleg említette meg beszédében, amely leginkább arról szólt, hogy a kormánypártok meg fognak bukni. Emiatt nem derülhetett ki, hogy a volt miniszterelnök az elmúlt évek melyik adócsökkentését tartja elhibázottnak – egészen pontosan hihetetlennek, észszerűtlennek, elvetemültnek. Mindenesetre a valóság hamar bebizonyította, hogy van olyan adócsökkentés, amely nemcsak hihető és észszerű, de az adófizetők mellett magának az adót csökkentő államnak is kifejezetten hasznos. Ebből a szempontból is érdekesek az idei adóbevételi adatok.
A Pénzügyminisztérium – mint minden hónapban – június végén is közzétette az előző hónappal bezárólag készített friss kimutatását az állam aktuális pénzügyi helyzetéről. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a hat legnagyobb közteherből – vagyis a társasági és a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, az áfából, a járulékokból és a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adóból – május végéig együttesen több mint 6200 milliárd forint folyt be. Az összeg hétszázmilliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábban rögzített időszakos adatot, mivel 2020 májusának végéig 5500 milliárd forint érkezett a legnagyobb közterhekből.
Az idei bevételemelkedés tehát meglehetősen vaskos, majdnem 13 százalékos.
A Gyurcsány-féle felvetés kapcsán érdemes külön-külön is megvizsgálni az egyes adótípusokat és azt, mi húzódik meg a látványos emelkedés hátterében. A legnagyobb plusz az általános forgalmi adónál mutatkozik: idén öt hónap alatt 360 milliárddal folyt be több, mint tavaly. A szaktárca összefoglalója szerint a feldolgozóipar működése komoly szerepet játszott az emelkedésben. A társasági adónál szintén számottevő, majdnem kétszázmilliárdos növekedés adódott, aminek több oka is volt. Ennél az adónemnél megannyi változás lépett életbe az utóbbi időben, ezek közé tartozott a feltöltési kötelezettség eltörlése vagy az aktuális bevallási határidő későbbre tolása. Ezek mellett megugrott a személyi jövedelemadóból (szja) származó bevétel is, az ott feljegyzett 115 milliárdos idei, öthavi többlet sem nevezhető csekélynek. Az okok után ez ügyben nem kell sokáig kutatni.
A dolog egyszerű: mivel emelkednek a bérek, emelkedik az szja címén befolyó összeg is.