Aktív politikai szerepet szánnak az európai baloldali pártok, globalista erők a szakszervezeteknek, ennek újabb bizonyítéka látott napvilágot az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) minap zárult kongresszusán. A 28 tagállam képviseleteit tömörítő szövetség az elhangzottak tanúsága szerint örömmel vállalja a rá szabott politikai szerepet.
– Egyebek mellett a szélsőbaloldali görög Sziriza párt szimbólumai között is szereplő, aszimmetrikus vörös csillagos kitűzők és az NDK-ból ismert munkásmozgalmi dalok adták meg az alaphangulatát az ETUC bécsi kongresszusának, míg a témák között a magyar kormány, Orbán Viktor miniszterelnök és Magyarország politikájának, valamint a szélsőjobboldal veszélye szerepelt – adott hangot megdöbbenésének lapunk megkeresésére Palkovics Imre.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke felidézte: az egyik előadó a híres amerikai, Nobel-díjas Joseph Stiglitz közgazdász, a Világbank korábbi tisztségviselője volt, aki előadásában hazánkat bírálta a kormány gazdaságpolitikája miatt, Orbán Viktort pedig az Európára leselkedő veszélyként állította be.
A Munkástanácsok arra lett volna kíváncsi, miért bírálja Stiglitz a magyar gazdaságot, mivel a növekedés bőven a várakozásokat meghaladó mértékű, míg a 2010-es kormányváltás előtt óriási visszaesés, csődközeli helyzet állt elő – ám választ nem kapott.
Csak a szociáldemokraták jutottak szóhoz
Fotó: MTI/EPA
Palkovics a Magyar Nemzetnek megerősítette: a szövetség 2023-ig szóló programjában, valamint a kongresszus előadásaiban egyértelműen tetten érhetők a progresszív, baloldali törekvések. Idesorolta egyebek mellett a globális klímaharcot, a tőke és a neoliberális gazdaságpolitika elleni fellépést, annak szükségességét, hogy a növekedést a GDP helyett a jólléttel mérjék a közgazdászok.
Előkerült a szociális Európa, áttételesen pedig a nagyobb integráció, tehát az Európai Egyesült Államok eszméje, valamint a feministák akciója is. A Munkástanácsok elnöke megjegyezte, a véleményterror is jelen volt: azok a kisebbségben lévő ETUC-tagok, amelyek nem a baloldali, kommunista-szociáldemokrata irányt képviselték, nem mertek vagy nem tudtak felszólalni.
Palkovics Imre kiemelte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) is aktív támogatást nyújt az ETUC és az európai baloldal politikai törekvéseihez, annak ellenére, hogy a magyar munkavállalók többsége nem ezt az irányt képviseli.
A szakszervezeti vezető hozzátette: a Munkástanácsok elhatárolódik az elhangzottaktól, ám a szövetségi tagság az egyetlen módja annak, hogy a hazai képviseletek is részt vehessenek az uniós intézmények munkájában, érdemben hozzászólhassanak a javaslatokhoz.
Korábban lapunk ismertette: a globalista baloldal a szakszervezeteket állította hadrendbe annak érdekében, hogy fellépjenek a jobboldali kormányok ellen, ezért érdemes résen lenniük a munkavállalóknak.
Ez a politikai szerep itthon is megmutatkozott, amikor a túlóratörvény kapcsán a Maszsz a dolgozóknak nem adott megnyugtató válaszokat, s képviselet helyett inkább a túlmunkával kapcsolatos félelmüket erősítette fel azzal, hogy megpróbálta elhitetni: négyszáz túlórát kell egy évben teljesíteni, s azt majd csak három év múlva fizetik ki.
Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a baloldali pártokkal közösen így próbáltak decemberben utcai megmozdulásokon elégedetlenséget gerjeszteni, kritikus tömeget toborozni a kormány ellen.
Luca Visentini, az ETUC újraválasztott főtitkára korábban lapunknak írt levelében tagadta, hogy a baloldali, marxista gyökerű szakszervezeti vonalat képviselné a szövetség, ám a minap zárult konferencia szimbólumai és mondandója nem a konföderáció sokszínűségét mutatja.
