– Finoman szólva sem nevezhető szokványosnak a 2020-as esztendő. Mekkora kihívást jelentett a gazdálkodóknak a koronavírus-világjárvány?
– Eddig járatlan úton kellett haladnunk az idén, sosem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznünk. Az agráriumban négy vírussal is meg kellett küzdenünk. A madárinfluenzával, a sertéspestissel, az emberéletet veszélyeztető koronavírussal, a negyedik vírusként pedig a félelmet, a pánikot szoktam említeni. Azt a pánikot, amely a március 14-i hétvégén lett úrrá az embereken. Ekkor a boltok forgalma háromszorosa volt a legforgalmasabb karácsonyi időszak forgalmának. Ennek ellenére másnap a boltok újra ki tudtak nyitni, a polcok feltöltve várták a vevőket.
– Ennek ekkora a jelentősége?
– Óriási, mivel a pánikszerű vásárlásra nem tudott előre felkészülni az agrár-élelmiszeripar és a kiskereskedelem, ahogy akkor még a járvány kimenetelét sem láthattuk. Az a márciusi hétvége igazolta: ütésállóvá vált a hazai mezőgazdaság, stratégiai szerepe pedig jóval hangsúlyosabb, mint a járvány előtt. A termelők nem álltak le a korlátozások alatt. Az iparban vagy a turizmusban tapasztalható leállást az agrárium szereplői nem is tudták volna megtenni: a jószágokat minden körülmények között el kell látni, a tavaszi vetési munkák sem várhattak. Az időjárás sem volt kegyes, pusztított a fagy és az aszály, majd a heves esőzések. Mindezek ellenére rekordot döntött a kukorica hozama, és a búza, az őszi árpa is minden idők második legnagyobb termésátlagát produkálta.
– Sokszor hangsúlyozza a kormány, hogy felértékelődött a helyi termékek, a magyar áruk fontossága, kampány is indult ezek népszerűsítésére. A számok is alátámasztják a vásárlói szokások gyökeres változását?
– A járvány sok más mellett azt is megmutatta, milyen fontos a helyi élelmiszer-előállítás. A határokat pillanatok alatt le lehet zárni, korlátozni az áruforgalmat, de élelmiszerre mindig szükség van. Ezt a családok is felismerték. A kérdésre válaszolva igen, átalakultak a szokások. A helyi élelmiszereket sok ezer vidéki család állítja elő, a megélhetésük záloga. Tapasztalataink szerint sokkal többen vásárolnak a piacokon. Az élelmiszerek tíz százalékát már innen szerzik be a családok.