Kompromisszumos alku várható a minimálbér 2021-es emeléséről

Jövőre öt-hat százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege – értesült a Magyar Nemzet. Noha a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek még nem egyeztettek konkrét számokról, a járvány hatásait figyelembe véve ez a mérték lehet a kompromisszumos megoldás.

MN_Temp

A koronavírus-járvány világgazdaságra gyakorolt káros hatása miatt 2021-ben az elmúlt évekhez képes a minimálbér óvatosabb emelésére számíthatnak a munkavállalók, ám azzal mindenki egyetért, hogy a keresetek növekedése nem állhat meg. A Magyar Nemzet úgy értesült,

jövőre bruttó 170 ezer forintra emelkedhet a minimálbér és 222 ezer forintra a garantált bérminimum összege.

Ez mindkét kötelező legkisebb keresetnél 5,5 százalékos emelést jelentene az idei 161 ezer, illetve 210 600 forinthoz képest.

A munkaadói és a munkavállalói oldal hivatalosan még nem közölte álláspontját, az egyeztetések érdemi szakasza várhatóan a következő hetekben kezdődhet. Forrásaink ugyanakkor úgy látják,

az öt-hat százalékos emelés lehet az a mérték, amelyben kompromisszumra juthatnak a munkáltatók és a szakszervezetek.

A kormány nem kíván beleszólni a szociális partnerek egyeztetési folyamatába, információkkal, adatokkal mozdítja elő a tárgyalásokat, így hivatalos kormányzati állásfoglalás nem várható az egyeztetések során.

Óvatosan emelhető most a minimálbér

Az öt-hat százalékos emelés valóban kompromisszumos megoldásnak tekinthető: a 2018 végén megkötött, idei béremelést is magában foglaló megállapodás szerint 2020-ban nyolc százalékkal emelkedtek a minimálbérek.

A járvány hatására ugyanakkor a legtöbb ágazatnak eltérő mértékben ugyan, de komoly, nem várt nehézségekkel kell szembenéznie. A gazdaság szereplőinek nyújtott kormányzati támogatások pedig jelentős kiesést okoztak az államkasszának is.

Így a versenyszférában és a közszférában is újabb nagy terhet jelentene, ha 2021-ben jóval a nemzetgazdaság teljesítőképessége felett emelkednének a kötelező legkisebb bérek.

Az emelés ugyanakkor elkerülhetetlen.

Ahhoz, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum vásárlóértéke jövőre is megmaradjon, az infláció mértékének megfelelő bérrendezésre mindenképp szükség van. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció mértéke idén átlagosan 3,5 százalék körül alakulhat.

A szakszervezetek részéről ugyanakkor jogos felvetés, hogy az infláció mértékénél jóval nagyobb emelésre lenne szükség, hogy a környező államok minimálbérétől érdemben ne szakadjon le a hazai összeg. Ugyanakkor a munkavállalói képviseletek is úgy látják, a jelenlegi helyzetben két számjegyű emelésre nincs lehetőség.

Az infláció mértékénél néhány százalékkal nagyobb minimálbér-emelésről szóló információk ellenére azt még nem lehet kijelenteni, hogy küszöbönáll az országos bérmegállapodás.

Nagy meglepetés nem várható az egyeztetéseken

A tárgyalások érdemi szakasza még csak most következik: a közeljövőben a kormány és a munkáltatói képviseletek is részletes adatokkal segítik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultá­ciós Fórumán (VKF) zajló egyeztetéseket mind a nemzetgazdaság, mind a vállalati szféra helyzetéről.

Ezek az adatok érdemi befolyással lehetnek a ­2021-es minimálbérekre, mivel

a felek egyelőre csak abban állapodtak meg, hogy egy évnél hosszabb távra ezúttal nem kötnek alkut.

Az viszont kevésbé valószínű, hogy a munkaadók a 2019-es és a 2020-as évben is végrehajtott nyolcszázalékos emelést vagy annál nagyobb mértéket elfogadhatónak tartanának.

A munkaadók a bizonytalanság mellett a járvány okozta gazdasági visszaeséssel és elsősorban a kis- és középvállalkozások tehernövekedésével érvelnek a kisebb béremelések mellett.

A bérminimum összege az igazán fontos a munkavállalóknak

Magyarországon arányaiban kevesen keresnek hivatalosan minimálbért, számuk a járványt megelőző időkben 300 ezer fő körül volt.

Több mint egymillió munkavállaló jövedelméről döntenek év végéig, legtöbbjük keresete magasabb, mint a minimálbér
Fotó: Bach Máté

Az állami szférában gyakorlatilag nincs minimálbéres munkavállaló, míg a versenyszektorban a bruttó 161 ezer forintos, bejelentett fizetés mellett a legtöbben feketén kapták jövedelmük további részét.

A minimálbér összege ugyanakkor azért fontos, mert a szociális juttatások vagy akár a jelenleg futó bértámogatások és számos egyéb juttatás a kötelező legkisebb kereset összege alapján számolandó.

A minimálbér összegétől függ egyebek mellett a gyed, így a nagyszülői és a diplomásgyed összege, a tartós betegségben szenvedők adókedvezménye, a táppénz napi összegének felső határa vagy az álláskeresési járadék.

A garantált bérminimum, vagyis a középfokú végzettséghez kötött minimálbér összegének jelentősége jóval nagyobb, mivel több mint egymillió munkavállalót érint.

Ennek oka, hogy a garantált bérminimum emelésével a bérfeszültségek elkerülése érdekében emelniük kell a munkáltatóknak azokat a kereseteket is, amelyek a korábbi bérminimum összegét csak kismértékben haladták meg. Ez pedig a bérminimum mértékétől függően százezreket érinthet.

Abban az esetben, ha 5,5 százalékos emelésben egyeznek meg a munkaadói és munkavállalói képviseletek, a minimálbér összege bruttó 170 ezer forintra, nettó összege – változatlan közterhek mellett – 113 ezer forintra nőne, míg a bérminimum bruttó 222 ezer forintra, nettó 147,6 ezer forintra emelkedne 2021-ben.

Elérnénk a Brüsszel által elvárt összeget

Ha jövőre meghaladná a 170 ezer forintot a minimálbér bruttó összege, azzal teljesítenénk az Európai Bizottságnak a kötelező legkisebb kereset összegére vonatkozó iránymutatásait – olvasható a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakmai anyagában. Brüsszel a közelmúltban tett irányelvjavaslatot arra, milyen szempontok figyelembevételével alakítsák ki a tagországok saját hatáskörben a minimálbér összegét. A tervezet alapján a minimálbér abban az esetben garantálná a megélhetéshez szükséges elfogadható feltételeket, ha az összeg nem lenne alacsonyabb, mint a mediánbér hatvan százaléka.