Matolcsy György: Sereghajtóból újra éllovassá váltunk

– Meghatározó lesz, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét, és ezzel legyőzni a járvány okozta félelmet. Ha ez a jövő év első felében megvalósul, akkor az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállására számítunk Magyarországon – mondta a Magyar Nemzetnek Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta: a felzárkózás ütemének fenntartásához további lépések lesznek szükségesek, de beszélt arról is, hogy mi lenne a következménye annak, ha 2022-ben az ellenzék kerülne hatalomra.

Az új közgazdaság a közérdek – tehát a fenntarthatóság és az élet megbecsülése – elsőbbségére épül. Forrás: MNB

Ezért volt szükséges a reformok több mint nyolcvan százalékát az évtized első éveiben végrehajtani és elindítani, így azok mind kifejthették kedvező hatásukat az évtized egészében. Sok nagy csatát megvívtunk. A bátor, sokszor teljesen újszerű lépések keresztülvitelében mindig számíthattam Orbán Viktor miniszterelnök úr támogatására, aki a legnagyobb ellenállásokon is átlendítette a reformok folyamatát.

Matolcsy György: Az eredményekhez szükség volt a széles társadalmi támogatottságra és a politikai stabilitásra
Fotó: MNB

– Ki tudná emelni azokat a legfontosabb eredményeket, amelyek az ön nemzetgazdasági miniszterségéhez, illetve a jegybankelnöki megbízatásához kötődnek?

– 2010-ben olyan költségvetési reformot kellett végrehajtani, ami rövid távon egyensúlyt, azt követően pedig gazdasági növekedést eredményezett. Ehhez egy olyan, teljes körű adóreform volt szükséges, ami ösztönzi a munkavállalást, a vállalkozást és a beruházásokat. Ezért áthelyeztük az adórendszer súlypontját a munkát terhelő adókról a fogyasztást terhelő adókra. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalán a Széll Kálmán-tervekkel a rossz ösztönzőket kellett megszüntetni, és motivációs fordulatot kellett teremteni. Jegybankelnökként egy korábban passzív intézmény helyett egy aktív, a mandátumát szélesen értelmező, a nemzet bankjaként méltóan működő tudásközpontot kellett kialakítani. Legelőször a hitelszűkét kellett megszüntetni a 2013 óta rendkívül sikeresen működő Növekedési hitelprogrammal. Ezt követően a gazdaság stabilitását veszélyeztető tényezőket iktattuk ki. A kormánnyal együttműködve kivezettük a lakossági devizahiteleket, megerősítettük és hatékonyabbá tettük a pénzügyi felügyeletet, folyamatosan mérsékeltük külső devizaadósságainkat és közben a tőkepiacot is fejlesztettük. Büszkén mondhatom, hogy az MNB valamennyi törvényi célját teljesítette az elmúlt években: megvédte az árstabilitást, biztosította a pénzügyi stabilitást és támogatta a kormány gazdaságpolitikáját.

– Amikor a Fidesz 2010-ben hatalomra került, és a kormány, azon belül ön miniszterként, majd utóbb jegybankelnökként döntéseket hozott, az ellenzék szinte mindig azt mondta: ezeket nem lehet megcsinálni. Nem a kétkedőknek lett igazuk. Amikor ezekkel az ellenvéleményekkel szembesült, mire gondolt?

– Hittünk az igazunkban, és az eredmények ezt visszaigazolták. A vita mögött elsősorban az a világnézetbeli különbség húzódott meg, hogy képes-e egy nemzet saját erejéből és erőforrásaiból, elavult külföldi tanácsok és gyámkodás helyett saját receptje alapján talpra állni a válságból és felzárkózni.

Hittünk abban, hogy mi, magyarok képesek vagyunk rá, de ehhez kellett az a széles társadalmi támogatottság és politikai stabilitás, amelyre vitapartnereink nem számítottak. Az intézkedések természetesen önmagukban nem lettek volna elegendők. Szükséges volt a gazdaság minden szereplőjének – a családoknak, a vállalkozásainknak, a hazai bankrendszernek – az erőfeszítése ahhoz, hogy a reformok valóban termőre forduljanak.

– Kezdetben külföldről is rengeteg bírálat érte a kormányt. Aztán jöttek az eredmények, majd a valutaalap és a hitelminősítők is kedvező képet alkottak a magyar gazdaságról. Mi lehetett a fordulópont a megítélésben?

– Kezdetben sokak gyomra nehezen vette be a magyar reformok sikerét. Idővel azonban a tényekkel már nehéz volt vitatkozni. A piaci befektetők egyébként előbb szavaztak bizalmat, látva a hazai gazdasági stabilitást és dinamizmust. Ennek is köszönhető, hogy 2013-ban idő előtt visszafizettük az IMF-től kapott hitelt, majd 2016-ban az EU-hiteleinket is. Nagyjából az évtized közepétől elhalkultak a külső kritikus hangok, amit a felminősítések is jeleztek. Sőt egyre többen érdeklődtek a magyar recept iránt. Az IMF-ben Christine Lagarde vezérigazgató asszony hivatalba lépése történelmi fordulópontot jelentett, mert onnantól kezdve a valutaalap is sokkal nyitottabb lett az új, innovatív lépésekre.

– A járvány és az abból fakadó válság véget vethet az ország növekedési aranykorának. Mekkora rombolást végez a gazdaság tartópilléreiben a krízis?

– A járvány az elmúlt száz év ötödik legnagyobb visszaesését okozta Magyarországon, ami rövid távon sok sebet ejt, de a gazdaság alapszövetét nem rombolja, mert az immunrendszerünket előzőleg megerősítettük és a válságot jól kezeltük. A kormány intézkedései mellett a Magyar Nemzeti Bank az év során precíz időzítéssel mintegy 5800 milliárd forint, azaz a GDP 13 százalékával megegyező forrást juttatott a gazdaságba a pénzügyi rendszer, a vállalatok és a költségvetésen keresztül a családok támogatására, ezzel megelőzve, hogy a gazdasági és egészségügyi válságból pénzügyi válság is kialakuljon. A felzárkózás ütemének fenntartásához azonban további lépések lesznek szükségesek, két okból. Egyrészt már a járvány megjelenése előtt is voltak olyan trendek, amelyek előrevetítették a gazdasági növekedés lassulását. Ilyen volt az európai és a vele szoros kapcsolatban lévő hazai feldolgozóipar lassulása vagy a lakáspiaci ciklus áfaemelés miatti kifutása. Másrészt a járványt követően nem az a gazdaság áll helyre, ami előtte volt. Nemcsak válságkezelésre, hanem változásmendzsmentre is szükség van. Gyorsan alkalmazkodnunk kell a 21. század új megatrendjeihez, mint a digitalizáció vagy épp a zöldgazdaságra való átállás. A 2019-ben már némi lendületvesztést mutató felzárkózási folyamatainkat újból fel kell gyorsítani, mert csak így lehetünk ismét az új évtized nyertesei.

– Mikorra kerülhetünk ki ebből a válságból? Mit kell tennünk azért, hogy megnyerhessük az előttünk álló évtizedet?

– Minden esélyünk megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Ehhez azonban legalább három dolgot teljesíteni kell.

Egyrészt a beruházási rátát minden évben 25 százalék felett kell tartani, sőt 2022-től már 27 százalék fölé kell növelni, mert a beruházások képezik a jövő gazdasági növekedésének alapját. Ehhez az állami beruházások növelésére és a lakossági beruházások támogatására egyaránt szükség lesz. Másrészt a válság során megszűnő munkahelyek helyett legalább ugyanannyi, de a korábbiaknál termelékenyebb munkahelyet kell teremteni. Végül el kell kerülni a hitel nélküli kilábalást, mert az szükségszerűen lassú és elnyújtott. Minden beruházni, fejleszteni kívánó vállalkozást és zöldebb, nagyobb otthonra vágyó családot elérhető, olcsó forráshoz kell juttatni.

– Milyen tanulságai vannak a válságnak?

– Bevált az előző válságból levont tapasztalat, hogy a belső források stabilitást nyújtanak válsághelyzetben. Még mindig van azonban olyan terület, ahol az egyensúlyt javítani kell és lehet. A külföldre kifolyó kamat­kiadásokat sikerült csökkenteni az elmúlt évtizedben, most az a cél, hogy hasonló javulást érjünk el a vállalati jövedelemegyenlegben is. Magyarországról ugyanis évente a GDP hat-hét százaléka áramlik ki külföldi befektetők profitjaként, miközben ennek csak egy részét nyeri vissza az ország a kifektetett tőkén. A hazai gazdaságot negatívan érintő profitkivitelt úgy ellensúlyozhatjuk, ha a hazai vállalatok is legalább ilyen nyereséges befektetéseket hajtanak végre külföldön. Ehhez szükség van versenyképes hazai vállalatokra, egy modern tőkekifektetési stratégiára és kellő forrásra.

– Mi az a terület vagy melyek azok a területek, ahol a legnagyobb a lemaradás a magyar gazdaság és az ország versenyképessége terén?

– Annak érdekében, hogy fenntartsuk az eurózónával szemben az elmúlt években elért két-három százalékos növekedési többletet, teljes versenyképességi fordulat szükséges. Elsősorban a digitális átállást kell felgyorsítani, hogy megelőzzük egy új dualitás kialakulását, amely majd a digitális és lemaradó vállalatokat választja el. Másodsorban fel kell készülnünk a zöldfordulatra, mert az ökológiai fenntarthatóság új technológiák bevezetését teszi szükségessé. Demográfiai fordulat nélkül nincs hosszú távon is sikeres gazdasági felzárkózás, mert csak egy népességében is gyarapodó ország tud anyagilag is gazdagodni.

– Ha 2022-ben a választók úgy döntenek, hogy a jelenleg ellenzékben tevékenykedő pártoknak adják a hatalmat, akkor a 2010-ben megkezdett út biztosan véget ér. Milyen következménye lenne, ha adott esetben egy új kormány teljes irányváltást hajtana végre?

– Sajnos erről már van tapasztalatunk. Eladnák a stratégiai ágazatokat, kiszolgáltatnák a gazdaságot a külföldi befektetőknek a külső eladósodás révén, a munka helyett a spekulációt és a potyautas-stratégiákat támogatnák, ami morális és gazdasági válsághoz, tartós leszakadáshoz vezetne, majd a szükségszerűen előálló válságot megszorításokkal kezelnék.

2002 és 2010 között, sőt már a válság előtt, 2002 és 2008 között Magyarország minden gazdasági mutatója romlott. Ahogyan egy bécsi közgazdaság-tudományi konferencián fogalmaztak: Magyarország a gazdaságpolitikai hibák állatorvosi lova volt. Talán a legnagyobb bűn pedig az volt, hogy a felelőtlen költségvetési politika és a túlzottan szigorú monetáris politika a magyar családokat a devizahitelek csapdájába csalta.

– Mit vár a 2021-es esztendőtől?

– Optimistán tekintek a jövőbe, de az egészségügyi szakemberek kezében vagyunk. A meghatározó az lesz, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság védettségét és ezzel legyőzni a járvány okozta félelmet. Amennyiben ez a jövő év első felében megvalósul, akkor az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállására számítunk Magyarországon. Fontos azonban, hogy a gyors talpra állásért tennünk is kell. A Magyar Nemzeti Bank készen áll arra, hogy a továbbiakban is minden eszközével támogassa a magyar gazdaság emelkedését.