Megtisztul Magyarország az illegális hulladéktól

Szerdán sajtótájékoztatón számol be a klímavédelmi intézkedések Innovációs és Technológiai Minisztériumot érintő részleteiről Palkovics László, a tárca vezetője – értesült a Magyar Nemzet.

A legtöbb uszadékfa és szemét a Tiszát szennyezi Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szerdán sajtótájékoztatón számol be a klímavédelmi intézkedések Innovációs és Technológiai Minisztériumot érintő részleteiről Palkovics László, a tárca vezetője – értesült a Magyar Nemzet. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédében a klímavédelmi intézkedések részeként bejelentette, hogy

július elsejével megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása, illetve megvédjük a folyóinkat a külföldről ideérkező hulladékoktól.

A folyóink közül a legtöbb hulladék és uszadékfa a Tiszán érkezik Magyarországra, amelyet a kiskörei vízlépcsőnél tudnak kitermelni. Ez az első olyan műszaki létesítmény, amely feltartóztatja a hulladékáradatot, megkímélve ezzel az alsó folyószakaszokat a szennyeződéstől. Tavaly tavasszal minden korábbinál több uszadék és hulladék érkezett a Tiszán, a kiskörei duzzasztóműnél kialakult torlasz felülete elérte a 17 ezer négyzetmétert, vastagsága helyenként meghaladta a három métert. A tisztítási munkálatok öt hónapig tartottak, utána kitermelték és szétválogatták a felgyülemlett hulladékot. A kitermelt és feldolgozott fa, szerves anyag, üveg-, fém- és műanyag hulladék együttes tömege a vízügyi jelentések szerint csaknem 10 ezer tonna volt.

A legtöbb uszadékfa és szemét a Tiszát szennyezi
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Felső-Tisza megtisztítására hívták életre civilek a PET-kupát, amelyet először 2013-ban szerveztek meg. Az első eseményen még négy hajóval dolgoztak az önkéntesek, míg tavaly, a 7. tiszai hulladékszedő versenyen már 16 pillepalackból készült vízi jármű 320 önkéntese 8-10 tonna szeméttől tisztította meg a folyó Tivadar és Záhony közötti, 80 folyamkilométeres szakaszát.

Ahogy a PET-kupát a Tisza, a TeSzedd! akciót a természetben található illegális hulladéklerakók felszámolására hívták életre, a 2011 óta minden évben megszervezett esemény mára Magyarország legnagyobb önkéntes mozgalmává vált. A kampány évről évre növekvő számú résztvevőt ér el, mozgósító ereje Európában is a legjelentősebb környezetvédelmi akcióvá tette a kezdeményezést.

Az eltelt évek alatt itthon összesen csaknem egymillió ember csatlakozott a programhoz, és 1500-2000 helyszínen összesen 11,1 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze.

Kulcsfontosságú az ellenőrzés

– Környezettudatos politika részének tekinthetők a bejelentett intézkedések, bár egyelőre nem látni, hogy azokból mi és milyen formában valósul meg – jelentette ki lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke, megjegyezve, hogy hasonló intézkedéseket már évtizedek óta javasoltak a kormányzatnak a környezetvédő civil szervezetek. A szakember szerint kulcsfontosságú lenne a környezetvédelmi hatóságok megerősítése. Az illegális szemétlerakást tiltó rendelkezéseket és a szankciókat csak úgy lehet hatékonyon betartatni, ha a hatóságok megfelelő felhatalmazással bírnak, ám azok szisztematikus gyengítése a Gyurcsány-kormány alatt kezdődött, és azóta is tart. Lukács András szerint jelentős probléma az is, hogy tömegesen fűtenek szennyező hulladékkal. (K. A.)

Greenpeace: Üdvös lépések a környezettudatosság irányába

– Üdvözöljük, hogy végre valódi kormányzati szándék van az egyszer használatos műanyagok kivezetésére és a betétdíjas rendszerek újbóli bevezetésére – közölte lapunkkal a Greenpeace Magyarország. Többek között az egyszer használatos műanyag zacskók mihamarabbi betiltását várják, amit egyébként több mint 230 000 magyar támogat a petíciójukban. Mint kiemelték, jó iránynak tartják a napenergiás fejlesztéseket is, ám hiányolják azokat az ösztönzőket, amellyel a kormány segítené a lakossági megújulós és energiahatékonysági beruházásokat. Újból lehetővé kellene tenni továbbá a szélerőművek telepítését Magyarországon, ezzel nőne hazánk energiafüggetlensége is – szögezték le. Szerintük a Mátrai Erőművet legkésőbb 2025-ig be kell zárni, amit azzal indokoltak, hogy a kapacitásait nem használjuk ki, ugyanakkor az ország szén-dioxid-kibocsátásának mintegy tíz százalékáért felel.