Nemzetközi összehasonlításban is jelentős a magyar mentőcsomag

A magyar kormány által bemutatott gazdaságvédelmi akcióterv kiemelkedik az Európai Unió országai által eddig bemutatott gazdaságélénkítő intézkedések közül. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által gyűjtött adatokból az is jól látszik, hogy a magyar akcióterv méreteiben, léptékében és hosszútávú hatásaiban is a nagy gazdasági tartalékkal rendelkező európai országok által bejelentett intézkedésekhez hasonlítható.

gdp_map

Ugyanakkor a két kisebb közép-európai tagállam, Magyarország 19-20 százalékos, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban. A cseh kormány 100 milliárd cseh korona (3,7 milliárd euró, GDP 2 százaléka) értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül 10 milliárd cseh korona értékű hitelkeretet biztosított a vállalatok számára a fejlesztési bank, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további 900 milliárd cseh korona (33,3 milliárd euró, GDP 16 százaléka) értékű hitelgaranciára.

A magyar csomag többek között olyan elemeket tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben, amennyiben a cég megrendelés állománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent, az állam a teljes munkaidős és rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja. Az így kieső időt a munkavállaló pedig saját képzésére, ismereteinek a mélyítésére új tudás megszerzésére tudja fordítani.

Mit tartalmaz az új gazdaságvédelmi akcióterv?

A magyar kormány 3 alapot hoz létre:

egy Járvány Ellen Védekezési Alapot

egy Gazdaságvédelmi Alapot,

és egy az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapot. Ebben az alapban lesz feltűntetve az Európai Unió által, a jövőben érkező célzott források értéke.

A Védekezési Alap 663 milliárd forintos kezdő pénzügyi kerettel jön létre, amelyet nagyrészt a kormány biztosít, másrészt közös teherviselést vár a pártoktól, multinacionális vállalatoktól, bankoktól, és az önkormányzatoktól is. Ebből az Alapból fizeti a kormány az egészségügyi védekezés eddigi és jövőbeni költségeit, például az egészségügyi eszközbeszerzéseket, egészségügyi beruházásokat, az egészségügyi szakdolgozók őszre tervezett újabb béremelését és egyszeri félmillió forintos bérkiegészítését.

A Gazdaságvédelmi Alapot 1345 milliárd forinttal tölti fel a kormány. Ezt az összeget a magyar munkahelyek, a magyar gazdaság védelmére és újraindítására, vagyis a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtására fordítják.

Magyar Nemzeti Bank által biztosított 3000 milliárdos új forrás is a hazai vállalkozások fennmaradását, a válság legyőzését, így a magyar emberek munkáját hivatott biztosítani. Ezen felül a Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe, a védekezés többletforrásaként.

A három pillérből álló akcióterv most elindított szakasza öt fő területet ölel fel:

Az első a munkahelymegőrzésről szól.

A második a munkahelyteremtésről. Képzési és oktatási támogatások indulnak.

A harmadik a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok megerősítését tűzi ki célként, ilyen a turizmus, egészségipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, építőipar, logisztika, közlekedés, film- és kreatív ipar.

A negyedik a vállalkozások finanszírozása. Vállalati likviditást segítő hitel-, garancia- és tőkeprogramok indulnak, közel 2500 milliárd Ft értékben.

Az ötödik a családok és nyugdíjasok védelme. Visszaépül a 13. havi nyugdíj.

De a gazdaságvédelmi akcióterv részeként többek között:

felgyorsítják az áfa-visszaigényléseket,

a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg,

a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok,

az informatikai képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam,

az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak,

az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek,

többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut,

az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP Kártya után a szociális hozzájárulási adó 2 százalékra csökken és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is,

támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni,

a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett,

meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határideje is.

A vírus terjedésével összefüggő korlátozások elhúzódásával párhuzamosan folyamatosan várhatók újabb és újabb bejelentések, az egyes csomagok méretét bővítő rendelkezések.

Ha megnézzük az európai országok által kihirdetett gazdasági mentőcsomagok GDP arányos méretét, megállapíthatjuk, hogy európai összevetésben Magyarország gazdaságfejlesztési programja nagyságrendjét tekintve a legjelentősebbek közé tartozik, mely világos üzenet a magyar vállalkozások és munkavállalók részére a kormány elszántságáról a magyar munkahelyek és a magyar gazdaság védelme érdekében.