A hét utolsó két tőzsdenapján nemcsak elmúlt a korábbi pánik, de kifejezetten komoly vételi hullám bontakozott ki a részvénypiacokon és a korábbi napokban nagyot zuhanó kötvények piacán is. Miközben a hét elején összeomlott több valuta árfolyama, tegnap, tegnapelőtt ezek a forinttal együtt erősödni kezdtek.
A folyamat jól követhetően akkor indult, amikor az olajár zuhanása szerdán a délutáni órákban felgyorsult, és klasszikus összeomlásba torkollott. A hétfőn még 32, szerdán délelőtt már csak 27,5 dolláros WTI típus szerda estére 20 dollárig zuhant, a Brent típus esetében 24 dollár volt a mélypont. Ekkor csúcsosodott ki a pánik az éppen nyitva lévő amerikai tőzsdéken, sok másik eszközben azonban, mint például a forint vagy a cseh korona, másnap jött még egy nagy eladási hullám.
Ekkora olajárzuhanás néhány óra alatt nyilvánvalóan nem normális esemény, valami rendkívülinek kellett történnie. A legvalószínűbb, hogy sok határidős, tőkeáttétes olajvételi pozíció volt nyitva, és ezek fedezete most elfogyott, ezért kényszerűen zárták azokat – leginkább ugyanis ilyen esetben fordul elő ez a jelenség. Azonban még aznap bekövetkezett a fordulat, a WTI ma reggelig 20-ról 28, a Brent 24-ről 31 dollárig emelkedett, ami százalékosan példátlan mozgás ennyi idő alatt (tegnap délutánra viszont már újra esett az ár: 25, illetve 28 dollár volt a két típus).
Az olajár fordulását a tőzsdék is követték: az ázsiai indexek csak tegnap hat-hét százalékot emelkedtek, a BUX is hétszázalékos nyereséget mutatott kevéssel zárás előtt, az olajártól erősen függő Mol pedig az 1500 forintos mélypontról közel 1900 forintig pattant fel. A szerdáig meredeken emelkedő kötvényhozamok, melyek zuhanó árakat jeleznek, ugyancsak megfordultak: szinte minden fejlett ország állampapírhozama nagyot csökkent tegnap.
Bizakodás: a New York-i brókerek tegnap javuló számokat láthattak
Fotó: Reuters
Joggal merül fel a kérdés: miért történt ekkora fordulat, amikor a koronavírus-helyzet egyelőre csak romlott Európában és Észak-Amerikában, és miért az olajárhoz köthetően? Az utóbbira az a válasz, hogy a legfontosabb, a befektetők által figyelt instrumentum az olaj, miután azt nemcsak a járvány viseli meg (a repülés leállása, az autózás, az ipari termelés visszaesése miatt), hanem egyúttal a főbb olajtermelő országok közt kitört árverseny is. A hatás így leginkább lélektani, lényegében csordaszellem uralkodik el sok intézményi befektetőn is.
Az optimizmusnak azonban lehet egy, az olajártól független oka is. Miközben a fejlett világ a járvány hatásait nyögi, az első két járvány sújtotta országból biztató jelek érkeznek. Kínában ötven nappal azután, hogy beismerték a járvány létezését és egyúttal sürgős intézkedéseket foganatosítottak, lényegében befejeződött a pandémia, alig van új megbetegedés, a gyárak nagy része már üzemel, az üzletek nyitva, normalizálódik az élet. A másodikként sújtott Dél-Koreában ugyancsak csökken az új megbetegedések száma, mintha ott is látszana a fény az alagút végén.
Ha ez így van a két ázsiai országban, akkor sokan joggal gondolják azt, hogy miután most már Európa országaiban és az Egyesült Államokban, valamint minden komolyabban fertőzött országban felvették a harcot a járvány ellen, hasonló vagy csak kevéssel hosszabb lefutási idővel lehet számolni. Vagyis néhány hónapon belül a gazdaságot teljesen tönkre tévő tényezők – mint a gyárleállások vagy az üzletek bezárása – megszűnnek, és megindulhat a helyreállítás.
Mindez a valutaárfolyamoknál is mutatkozott: a térségben leginkább meggyengült forint és cseh korona tegnap már két százalék fölötti erősödést mutatott. A hét elején eurónként 340-es forint csütörtökön 360 is volt, tegnap 350, és remélhetőleg hamarosan visszatérnek a víruspánik előtti árfolyamszintek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1465,75 pontos, 4,97 százalékos emelkedéssel, 30 959,94 ponton zárta a hetet, 32,6 milliárd forintos forgalomban. A vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest: az OTP és a Mol jól produkált, a Magyar Telekom és Richter árfolyama nem vagy alig változott.
