Szép-kártyával vehetnénk élelmiszert?

A Széchenyi-pihenőkártya felhasználásának kibővítését javasolják az élelmiszerboltokban a kiskereskedelmi ágazat képviselői a kormánynak, az iparkamarával közös javaslataikon túl további elképzeléseket is megfogalmaztak a jövő héten bemutatkozó gazdaságvédelmi akciótervhez – tudta meg a Magyar Nemzet. Az utólag benyújtott konszenzusos indítvány szerint amíg alvó állapotban van a belföldi utazási terület, a turizmusban forgó Szép-kártya beváltási körének bővítése több ezer család számára jelentene több milliárd forintnyi azonnali segítséget a mindennapokban. Széleskörű ágazati javaslataikat minden nemzetgazdasági területen megfogalmazták a szakmák képviselői és a kamara. 

Egységes nyitvatartási rendet szorgalmaznak a kereskedelem szereplői a veszélyhelyzet idejére Fotó: Éberling András

További önálló szakmai javaslatokkal egészül ki az az átfogó kereskedelmi munkaanyag, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a nemzetgazdaság valamennyi ágazatával egyeztetve széleskörű javaslatcsomag részeként nyújtott be a kormány jövő héten bemutatkozó akciótervéhez. A tegnap nyilvánosságra hozott kamarai anyagon kívül a kereskedelmi szövetségek konszenzusos javaslatot is eljuttatnak a döntéshozók felé, amely megosztaná a turisztikai iparággal az eredetileg a munkavállalói réteg rekreációját, pihenését szolgáló kafetéria, a Szép-kártya bármely alzsebében lévő több milliárd forintnyi feltöltési összegeket. Elképzelésük szerint ezeket átmenetileg élelmiszerboltokban is be lehetne váltani – értesült a Magyar Nemzet.

A napi ellátási lánc résztvevőinek ágazati képviselői azzal érvelnek, hogy a veszélyhelyzeti időkben a lakosságnak nagy szüksége van az élelmiszer- és alapbeszerzések anyagi hátterének minden lehetséges elérhető eszközzel való megerősítésére. Ezért kérik a béren kívüli juttatásként év elején feltöltött összegek elköltésének rugalmasabbá tételét több mint egymillió kártyatulajdonos munkavállaló esetében, amely rengeteg családnak lenne hasznos lehetőség a mindennapos fogyasztáshoz szükséges élelmiszerek, fogyasztási cikkek bevásárlásakor.

– Kezdeményezzük, hogy a Szép-kártya bármely „zsebe” nyíljon meg jogszerűen az élelmiszerek, fertőtlenítőszerek és a napi cikkek vásárlására. Az egyéb célú felhasználás a vészhelyzetben lehetetlen, a családoknak pedig szükségük van anyagi segítségre – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin aláhúzta, ebben a többi kereskedelmi szakmai képviselet is egyetért, akik egyben köszönetüket is kifejezik, hogy a kormány a kereskedelem részére is tervez mentőövet nyújtani.

Mint mondta, szövetségük számos javaslattal élt, ezek szerepelnek a kamarai csomagban is, de azokon túl kérik például azt is, hogy a kormány rendelje el azon boltok bezárását, amelyek elszenvedik, hogy a kijárási korlátozás miatt a vevők nem látogathatják például a ruházat-, a cipő-, a játék-, a hobbi-, a sport-, a lakberendezési, a lakásfelszerelés-, a papír-írószer, a virág-, a gépjármű-, a divatcikkboltokat. Erre azért volna szükség, hogy ezeknek a kereskedőknek ne kelljen bérleti díjat fizetniük a bérbeadók felé, hiszen ha nincs vevő, nincs forgalom sem, amiből a bérleti díj fizethető lenne. Ennek kapcsán például azt is kérik, hogy a kormány állapítson meg rögzített árfolyamot a devizaalapú bérleti és hitelszerződésekhez, a devizahitelesek megmentésekor alkalmazott elvek mentén.

Egységes nyitvatartási rendet szorgalmaznak a kereskedelem szereplői a veszélyhelyzet idejére
Fotó: Éberling András

Ez a plázákban lévő kereskedők esetén lenne fontos, akiknél a korábbi töredékére esett a forgalom. A nem látogatható üzletek tömegesen zárnának be, ám nem tehetik az egyoldalú bérleti szerződések miatt.

A kamara tegnap közzétett javaslatcsomagjában olyan előterjesztések is a kormány elé kerülnek, miszerint nyilvánítsák kiemelt fontosságú személyeknek a bolti dolgozókat, és tegyék nekik is elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket. Ha a kormány rábólint, arra is számítani lehet majd, hogy szüneteltetik a betétdíjas üvegekre vonatkozó visszaváltási kötelezettséget a boltokban, valamint a szupermarketek nyílt eladóterében elhelyezett önkiszolgáló salátabárok használatát. Pénzügyi megoldásként többek között javasolják a hitelszerződések átütemezését, a diszkriminatív teljesítések tiltását, illetve egy olyan pénzügyi alap létrehozását, amelyből nullaszázalékos hitellel áthidalhatják a kereskedelmi szereplők a nehézségeket.

Az egyik legpikánsabb javaslat, hogy a kereskedelem maga kéri: a kormány a veszélyhelyzeti időkben országosan szabályozza az üzletek nyitvatartását, egységes rend szerint. Ha ugyanakkor túl sok bolti dolgozó esne ki a rendszerből megbetegedések miatt, át kell térni a rövidített, egy műszakos nyitvatartásra – fogalmaz a kamarai javaslatcsomag. Ez, úgy tudjuk, azt jelentené, hogy az élelmiszerboltok reggel 8 és délután 4, később pedig a helyzet fokozódásával 14 óráig lennének nyitva naponta.

– Bízunk benne, hogy a kereskedelmet nagyon széles körben érintő javaslatokból minél több pont megvalósul a kormány akciótervében. Ezúton is köszönjük a közös munkát a kamarának és a szövetségeknek, amelyben az volt a legbiztatóbb, hogy a közös cél hosszú idő óta valóban összehozta a versenytársakat. A kormány felkérése nyomán a kamarai munkacsoportban egy virtuális tárgyalóasztalnál ültek a bevásárlóközpontok, vidéki kisboltok, szupermarketek, piacok képviselői, és képesek voltak a hatékony összefogásra – mondta a Magyar Nemzetnek a kereskedelmi munkacsoportban ugyancsak résztvevő ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán.

Az MKIK tegnap közölte: annak érdekében, hogy a lehető legmélyebben megismerje a koronajárvány miatti válságban kialakult problémákat, ágazati szintű munkacsoportokat állított fel a kereskedelem, logisztika, élelmiszer-gazdaság, ipar, turizmus és pénzügy területén, a kormány elé kerülő javaslatokat minden területen nyilvánosságra hozták.