Új életpálya az agráriumban

Míg a szántóföldi növénytermesztésben nem kell munkaerőhiánytól tartaniuk a gazdálkodóknak, a kertészetekben egyre több a feladat, az idénymunkásokra pedig a korábbiaknál is nagyobb szükségük van a termelőknek. A szezonális munkaerőgondokat részben a könnyített határátkelés biztosításával, részben pedig a más ágazatokban állásukat vesztett dolgozók átirányításával igyekszik orvosolni a kormány.

A zöldség-gyümölcs ágazatban kiemelt jelentőségük van a szezonális foglalkoztatottaknak Fotó: Teknős Miklós

Már javában zajlanak a tavaszi mezőgazdasági előkészületek a földeken. Az enyhe tél miatt ugyanis a szokásosnál mintegy három héttel korábban kezdődtek meg a munkálatok. A hazai mezőgazdaságnak a járvány idején is biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, emiatt mindent meg kell tenni, hogy a gazdák meg tudják termelni, amire szükség van. Azonban az importanyagok mellett megfelelő számú munkaerőre is szükség van. Az agrárminisztériumtól megtudtuk: a szántóföldi növénytermesztésben rendben folynak a tavaszi munkálatok, fennakadásról egyelőre egyetlen országrészből sem érkezett jelentés. Az ágazat nagy előnye, hogy a gépesítettség mindenhol magas fokú, a termelők a feladatok jó részét jelentősebb élőmunkaigény nélkül el tudják végezni.

A kertészeti kultúrákban a tavaszi munkák alapvető feltétele a megfelelő számú és szakképzett munkaerő. A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelés mintegy kétharmadát a szezonálisan foglalkoztatott munkaerő végzi, az egyharmada pedig az állandó foglalkoztatottakhoz kötődik. Mivel az egyes munkafázisok nagyon szűk és szoros határidőkhöz kötöttek, ezért ha egy-egy munkafolyamat kimarad vagy késik, az a teljes növényállomány megsemmisüléséhez vagy jelentős mennyiségi és minőségi termésveszteséghez vezethet. Bár a kertészeteket már az elmúlt években is kihívás elé állította a megfelelő számú idénymunkás felvétele, a koronavírus-járvány az idén tovább súlyosbította a helyzetet. A betegség megfékezését szolgáló korlátozások megnehezítik a határ túloldaláról ingázó, elsősorban román és ukrán vendégmunkások foglalkoztatását.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium intézkedéseinek köszönhetően mára lehetőség nyílt arra, hogy a járvány ­miatt lezárt határok ellenére a szomszédos országokból érkező vendégmunkások ismét fel tudják venni a munkát a hazai vállalkozásokban, gazdaságokban. Ez a szezonális mezőgazdasági munkák esetében jelentős könnyítés. Ezzel kapcsolatban nemrég az Európai Bizottság is kiadott egy ajánlást, amelynek célja, hogy a kritikus ágazatokban – többek között a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban – dolgozó külföldi munkavállalók a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellenére is el tudjanak jutni a munkahelyükre.

A vendégmunkások mellett megoldást jelenthet az is, ha a járvány miatt állásukat vesztett, korábban más területen dolgozó emberek ideiglenesen a mezőgazdaságban vállalnak munkát. Ezt célozza az agrártárca Munkaszüret néven indított kezdeményezése is. A program lényege, hogy a minisztérium által létrehozott honlapon a felek a lehető legkönnyebben megtalálják egymást. Az online platform tehát az agrár- és élelmiszeripari cégeket összeköti a potenciális munkavállalókkal.

A zöldség-gyümölcs ágazatban kiemelt jelentőségük van a szezonális foglalkoztatottaknak
Fotó: Teknős Miklós

A szezonális munkaerőhiány nem egyedi jelenség, a nagy nyugati agrártagállamokból több ezer munkáskéz ­hiányzik, a járvány miatt ugyanis a kelet-európai, főként román vendégmunkások tömege menekült el ezekből az országokból. Franciaországban az idénymunkások hiányát szintén a más iparágakban, illetve a szolgáltatószektorban állásukat vesztett vagy kényszerszabadságra küldött munkavállalókkal igyekeznek feltölteni. A francia agrárminiszter akciója sikeresnek bizonyult, a Le Journal du Dimanche című hetilap cikke szerint ugyanis néhány nap alatt 207 ezer önkéntes jelentkezett a gazdáknál.