Bogár László Magyar Hírlap: „A 2010-től 2026-ig fennálló berendezkedés azonban helyreállította a kiegyezéskori és a Horthy korszak konszolidált fázisának mintázatait. Vagyis, hogy tartósan üzemel egy főpárti uralom, amely a fennálló birodalmi függést próbálja nyílt egyezkedéssel, akár konfliktusok árán is folyamatosan „újra tárgyalni”, s az ezt „túl soknak” vagy éppen „túl kevésnek” tartó, ám a főpárthoz képest jelentéktelen alpártok valós alternatíva híján ezt kénytelenek legitimálni. Maga a Fidesz, mint a rendszer főpártja valójában egy rejtett nemzeti nagykoalíciós kísérlet, amelynek azonban 2026-ban egy látszólag a „semmiből” előálló alternatív főpárt kihívásával kell szembenéznie. E mögött a globális hatalmi rendszer minden eddiginél gyökeresebb átalakulása áll, így bár technikailag megtörténhet, hogy a 2026-os választás utáni parlament az elmúlt több, mint másfél évszázad során először (s egészen bizonyosan utoljára!) két egymást kizáró pártból áll, ám evidens, hogy egy ilyen berendezkedés elemi szinten is üzemeltethetetlen lenne permanens polgárháborúba taszítva az országot. Ennek elkerülése most a legfőbb feladat, ami nem lesz egyszerű.”