Lánczi András Mandiner: „Amióta az ember van, azóta valamiféle nevelés is volt, ráadásul a modernségre a nevelés nagyrészt állami feladattá vált, háttérbe szorítva a család szerepét. Az állam mindenütt ott van, ezért a politika is mindenütt ott van, nem lehet kikerülni. Ha valaki azt hiszi, hogy közösség nélkül előbbre juthat, az még nem érett a felnőttéletre. A világ sok­féle, ez nem szüntethető meg, senki nem is akarja. Amitől tartanak a fiatalok, az az önállóságuk megkérdőjelezése. Valójában a mai fiatalok félreértik az önállóságot: nem a szükségleteik folyamatos kielégítésében ölt testet, hanem a sokféle erőfeszítésen, nyugtalan útkeresésen és a tanulságok értékelésén keresztüli kockázatvállalásban. A kockázatvállalás az egyéni felelősség- és kötelességérzet iskolája, a teljesítmény tiszteletének a kialakulási folyamata.”