Ambrózy Áron, Origo: „Manapság, a 21. század első harmadában az összes valamirevaló pszichopata a nyilvánosságban szeret tündökölni. Mint pl. a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke, aki imádja, hogy honfitársai százezrével hullanak el a fronton. A Szovjetunióban született hölgy 1979-ben települt át Magyarországra, ahol azóta is ukrán kisebbségi képviselőként munkálkodik. Nincs ezzel semmi baj, az azóta ukránná erőszakolt ruszinok őshonosak Magyarországon, és itt bárki nyugodtan ukránkodhat. Akkor is, ha neve alapján annyi ukrán van benne, mint Dezse macskájában, Vaszilijben. És annak ellenére, hogy ők minden kisebbségtől náci hordává züllenek, amint tudomást szereznek a létezésükről. Azzal sincs semmi gond, hogy az ukrán oldallal szimpatizál, még a kötelező köröket is el lehet sorolni: Ukrajnát megtámadták, Putyin egy beteg állat és a többi. Azzal viszont igen, hogy rajongja a háborút, és Ukrajna végső győzelméig szeretné folytatni, de mindezt a békés és biztonságos Magyarországról. Nyilván sem a férje, sem a gyermekei (ha van ilyesmije egyáltalán) nincsenek a fronton. Neki nincs vesztenivalója, ezért bele sem gondol, hogy egykori szomszédai, iskolatársai, azok rokonai tömegével halnak meg a fronton, vagy éppen fagynak halálra a hátországban. Hartyányi szerint azoknak ki kell tartani, hiszen ő magyar kormányzati tisztségviselők szemébe szeretne nézni, miután Ukrajna győzelmet aratott Oroszország felett.”