Lendvai Ildikó, Népszava: „I. Béla királyunk, akit leginkább a korona és kard közti választás mondájából ismerünk, rövid ideig uralkodott. Leomlott alatta a trón. Nem képletesen, hanem nagyon is konkrétan, az 1063-as dömösi országgyűlésen. Pár nap múlva szegény belepusztult a sérüléseibe. Orbán jóval hosszabb ideje uralkodik. Trónja szilárdabbra van ácsolva. Igaz, ő sosem választott volna a korona és a kard között, neki mind a kettő kell: a hatalom és az örökös politikai háború. De mintha alatta is roskadozna a trón. Ami szerencsére nem az életből, hanem a hatalomból való távozását jelentheti. Uralkodása rút végkifejleteként az államszervezeten is kiütöttek a hullafoltok. Van szép halál, de ez nem az. Ez az állam csúnyán hal meg. Nem „ágyban, párnák közt”, és nem is „a harc mezején”, tisztességes csatában. Még csak nem is az épület omlik rá, amit maga emelt. Az épülettel valóban baj van, de főleg az, hogy már túlsok szennyvizet kellett a csatornáknak elnyelniük. Már nem képesek rá: mindenünnen felbugyog a mocsok. Bűzlik itt minden, legjobban ők maguk.”