Szalai Szilárd, PestiSrácok: „Az állami cégek hozzájárulása a magyar gazdaság stabilitásához ennél egy fokkal talán jobban ismert. A Mol profitja az államkasszát, az extraprofitja a rezsivédelmi alapot hízlalja, míg az állami közműszolgáltatók lehetővé teszik, hogy a lakosság valóban nyomott áron jusson hozzá a gázhoz és a villanyhoz. Éppen az teszi a külföldi befektetők számára ennyire érdekessé a magyar közműszektort, hogy ennyire fontos szociális feladatot végeznek, nevezetesen a rezsicsökkentés fenntartását. Az olyan alapkezelőknek, mint a Kapitány Istvánt a tiszás csatlakozása után is foglalkoztató Stonepeaket éppen az ilyen jóképű közműszolgáltatók érdeklik: az MVM-ben bőven van profitmaximalizációs potenciál, hiszen a cég piaci értéke az alacsony áron továbbított energia miatt csökkenő bevételek következtében relatíve alacsony, míg ha a privatizáció sorsára kerül, értelemszerűen már piaci áron fogja szolgáltatni az áramot. Vagyis a Tisza Párt, amelynek 600 oldalas programja és gazdasági tanácsadói is állandóan a privatizációról beszélnek, a villamos művek és a gázszolgáltató privatizációján keresnék a legnagyobbat. És ez a kettő fájna a legjobban a lakosságnak. De persze itt vannak az olyan cégek is, mint a reptér és a Mol, amelyek nettó befizetői voltak az államkasszának, hiszen profitot termeltek. Ezt a befizetést pedig az állam – hasonlóan az adóbevételekhez – a saját feladatainak ellátására tudta fordítani. Ha az ilyen befizető cégeket eladjuk, abból a kilencvenes és kétezres évek privatizációs tragédiájának megismétlődése következik. Persze egy darabig akkor is van még mit eladni abból a rengeteg visszavásárolt állami cégből. Ha az is elfogy, jöhet a konfiskálás.”