Felbocsátották az első izraeli Hold-szondát Cape Canaveralból

Felbocsátották az első izraeli Hold-szondát a floridai Cape Canaveralból a tervnek megfelelően közép-európai idő szerint péntek hajnali 2 óra 45 perckor.

A Beresit nevű, legénység nélküli kis űrhajót Elon Musk SpaceX nevű űripari vállalatának Falcon-9-es rakétájával bocsátották fel, amelynek egyébként a fő terhe egy indonéz műhold. A szonda újdonsága, hogy ez lesz az első magán űreszköz a Holdon, egyúttal a legkisebb.

A túlnyomórészt magánvállalkozásban készült, négy lábú, mosógép nagyságú szonda a tervek szerint 7 hét múlva, április 11-én landol a Hold egyik legnagyobb tengerénél, a Mare Serenitatisnél, miután legalább hatszor megkerülte a Földet.

A Beresit Mózes első könyvének (Teremtés könyve) héber neve.

A felbocsátás után 34 perccel az űrszonda Föld körüli pályára állt, és alig félórával később már elkezdte küldeni az adatokat és sikeresen kibontotta leszálló lábait – közölte a SpaceIL izraeli magánvállalkozás, amely az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyárral együtt építette meg a Hold-szondát.

Az apró Izrael a nagyhatalmak, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után a negyedik ország, amely űreszközzel a Holdon landol – mondta Ido Antebi, a SpaceIL elnök-vezérigazgatója.

Az 585 kilogrammos, 1,5 méter magas miniűrhajó csak két-három napig fog a Hold felszínén működni. A fedélzetén lévő műszerek mérni fogják a Hold mágneses mezejét, felvételeket készítenek a leszállás helyéről. A Beresit az adatokat az amerikai űrkutatási hivatalon, a NASA-n keresztül juttatja el a SpaceIL központjába.

Mindemellett a Beresit kitűz a Holdon egy izraeli zászlót, és egy kapszulában az égitesten hagy digitális lemezeket, rajta izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel „a jövendő nemzedékek számára”.

A Beresit missziót benevezték annak idején a Google Lunar XPrize 2017-ben véget ért Holdra szállási versenyébe, ahol bekerült a legjobb öt projekt közé. Mivel akkor nem valósult meg, a SpaceIL úgy döntött, folytatják a missziót.

Az űrszonda építése mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. A költséget elsősorban magánadományozók állták, mindenekelőtt Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos.