A szarajevói hatóságok visszahoznak Szíriából két bosnyák dzsihadistát

Bosznia-Hercegovina visszahozza két állampolgárát Szíriából, akik az Iszlám Állam terrorszervezet soraiban harcoltak és jelenleg a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd-arab ernyőszervezet fogságában vannak – közölte Dragan Mektic boszniai nemzetbiztonsági miniszter szombaton a klix.ba helyi hírportálnak adott nyilatkozatában.

A két férfit Bosznia-Hercegovinában bíróság elé állítják terrorszervezeti tagság gyanúja miatt. Ellenük elfogatóparancs van érvényben, s március végéig kiadják őket a szarajevói hatóságoknak – ismertette a tárcavezető.

A férfiak egyike 2013-ban utazott Szíriába, ahol az Iszlám Államhoz csatlakozott, megnősült és két gyereke született. Úgy tudni, Bilal Bosnic bosnyák radikális iszlamista vezető toborozta be, aki Olaszországban és a skandináv országokban is verbuvált harcosokat a szélsőségesek soraiba, illetve gyűjtött pénzt ügyük támogatására. Bosnicot 2015-ben egy szarajevói bíróság hét év börtönnel sújtotta.

A klix.ba a másik dzsihadistáról nem közölt információkat.

A hírportál úgy értesült, hogy a szarajevói hatóságok további tizenegy, az Iszlám Államhoz csatlakozott boszniai állampolgár ellen adtak ki elfogatóparancsot.

Az APA osztrák hírügynökség csütörtökön jelentette Szíriából, hogy a helyi hatóságok előző nap őrizetbe vettek egy ismert, bosznia-hercegovinai származású harcost. Boszniai sajtójelentések szerint Amir Selimovic egy csoport harcossal együtt próbálta meg elhagyni Baghúzt. Az iraki határ közelében fekvő Baghúz maroknyi faluból, tanyából és termőföldekből áll, és ez az utolsó lakott település, amely az Iszlám Állam ellenőrzése alatt áll.

Az Egyesült Államok támogatását élvező kurd vezetésű milíciaszövetség, az SDF csaknem egy hónapja indította meg offenzíváját az Iszlám Állam utolsó szíriai zárványa ellen.

Nem hivatalos értesülések szerint Bosznia-Hercegovinából mintegy 240-en csatlakoztak a dzsihadistákhoz Irakban, illetve Szíriában. A balkáni országban 2014 óta szigorú törvények büntetik a tagságot a szélsőséges szervezetekben.

Bosznia-Hercegovina lakosságának hozzávetőleg fele muszlim bosnyák, és túlnyomó részük mérsékelt vallási tanokat követ. Az 1990-es évek balkáni konfliktusait követően azonban megerősödött a térségben a Perzsa(Arab)-öböl menti arab országokból származó radikális iszlamista erők befolyása.