Életfogytig börtönben marad Radovan Karadzsics

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Radovan Karadzsicsot — most már jogerősen —, súlyosbítva ezzel a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott ítéletet. Véglegesen kimondták ezzel, hogy felelős a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények ügyében.

Élőben figyelik a közvetítést Bosznia-Hercegovinában. A döntésnek szimbolikus jelentősége van Fotó: Reuters

Az ítélethirdetés előtt a Boszniai Szerb Köztársaság egykori elnökének ügyvédje kijelentette, hogy védence felmentését várják a vádirat minden pontjában, az ügyészség viszont az ítélet szigorítását indítványozta. Karadzsicsot bűnösnek mondták ki a népirtás vádjában, életfogytiglani büntetést róttak ki rá.

A 74 éves Radovan Karadzsicsot korábban már negyven évre ítélték. Most elsősorban nem az volt a tét, hogy ezt esetleg enyhítik-e vagy életfogytiglanra szigorítják; az ítéletnek a sokak számára szimbolikus jelentősége mellett a nemzetközi jogot is érintő következményei lehetnek, Szerbia és a ­Boszniai Szerb Köztársaság, illetve Szerbia és Bosznia-Hercegovina viszonyára is kihatással lesz.

Bosznia-Hercegovina például újra pert indíthat azzal a váddal, hogy Szerbia népirtást követett el Boszniában, vagy a Boszniai Szerb Köztársaságot perelhetnék Szarajevó ostroma miatt, és számtalan egyéb lehetőség is megnyílhat most ezzel, amit a nemzetközi jog szakértői már valószínűleg mérlegelnek is, akárcsak a politikusok.

Élőben figyelik a közvetítést Bosznia-Hercegovinában. A döntésnek szimbolikus jelentősége van
Fotó: Reuters

Az ítélethirdetést nagy érdeklődés előzte meg. A szerb lapok például még arról is cikkeztek, hogy az esemény előtt Karadzsics meggyónta vétkeit egy ortodox papnak, illetve hogy több incidens is történt.

A srebrenicai mészárlás áldozatainak hozzátartozói például egy olyan transzparenst vittek a bíróság épülete elé, amelyen Karadzsics és Hitler neve, illetve a srebrenicai népirtás és a holokauszt szavak közé egyenlőségjelet tettek.

A bíróság 2016-ban első fokon bűnösnek találta Karadzsicsot a srebrenicai népirtásban, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményben, ezért negyven év börtönre ítélték. Most pedig, több, mint húsz évvel a mintegy százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború lezárása után véglegesen is kimondták: a volt boszniai szerb elnök felelős az akkor történt vérontásért.

A boszniai politikai színtérre Karadzsics a Szerb Demokrata Párt (SDS) vezetőjeként került. A többpártrendszer bevezetését követően a másik két nemzeti párttal, a Demokratikus Akciópárttal és a Horvát Demokratikus Közösséggel együtt legyőzték a Jugoszláv Kommunisták Szövetségét az első többpártrendszeri választásokon Bosznia-Hercegovinában.

A posztjugoszláv társadalmak sikertelen demokratizálási folyamatainak eredményeképpen nacio­nalista mozgalmak vették át az irányítást. A felhalmozódott problémákat pedig végül fegyverekkel próbálták megoldani.

A bosznia-hercegovinai háborút követően és a hágai vádemelés után Radovan Karadzsics eltűnt a boszniai politikai színtérről, sokáig nem tudtak a nyomára jutni.

Végül kiderült, hogy álnéven és dús szakállt növesztve sokáig Belgrádban rejtőzött, természetgyógyásznak adva ki magát. 1992 januárjában kikiáltották a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságot, majd márciusban Bosznia-Hercegovina a szerb lakosság által bojkottált választáson döntött a Jugoszláviától való elszakadásról. Karadzsicsot 1992 májusában választották meg a szerb (de ­facto) állam vezetőjévé, aki azonnal döntött a saját hadsereg felállításáról.

Karadzsics politikáját a boszniai szerb többségű települések nagy része támogatta, pártja, az SDS pedig nagyon gyorsan a legbefolyásosabb szerb politikai párttá vált az országban. A boszniai helyzet a II. világháború utáni legvéresebb európai konfliktushoz vezetett.