Macron: Európa veszélyben van

Egy „európai újjászületés közös építését” javasolja a nacionalista befelé fordulással szemben Emmanuel Macron abban az uniós állampolgároknak címzett levelében, amelyet minden tagállam anyanyelvére lefordítva közöltek tegnap a helyi médiumokban. A kezdeményezésre Orbán Viktor úgy reagált: a részletekben vannak nézetkülönbségek, de a vázoltak egy konstruktív vita kezdetét jelenthetik.

Az elnök ismét a megmentő szerepében tetszeleg Fotó: Gonzalo Fuentes Forrás: Reuters

A schengeni övezet reformja, közös uniós határőrség és menekültügyi hivatal létrehozása, az európai pártok külföldi finanszírozásának megtiltása, valamint egységes uniós minimálbér – ezek a legfontosabb ígéretei a francia köztársasági elnök európai állampolgárokhoz intézett levelének, amellyel Emma­nuel Macron hivatalosan is belevetette magát az európai parlamenti választásokat megelőző kontinentális kampányába.

A francia elnöknek az Európai Unió reformjára a cikkben tett konkrét javaslatait – a 2017-es elnökválasztási kampányának folytatásaként – három nagy téma, „a szabadság megóvása, a kontinens védelme és a haladás szelleméhez való visszatérés” jegyében fogalmazta meg, amelyek a brexitet követően „az európai újjászületést szolgálhatják, és megakadályozhatják a nacionalista befelé fordulást”. – Egy átalakuló világban újra ki kell találnunk politikailag és kulturálisan a civilizációnk formáit – hangsúlyozta a francia elnök, aki szerint „a második világháború óta még soha ennyire nem volt szükség Európára. És Európa még soha nem volt ennyire veszélyben.”

– Ez egy komoly európai vita kezdete lehet – így reagált Orbán Viktor az elnök szavaira. A magyar miniszterelnök a Reutersnek nyilatkozva elmondta: a nézetkülönbségek ellenére egy konstruktív dialógus kezdődhet Európa jövőjéről.

Az elnök ismét a megmentő szerepében tetszeleg
Fotó: Reuters

Cseke Bence nemzetközi kapcsolatok szakértő lapunknak elmondta: a francia köztársasági elnök ilyen jellegű állásfoglalásának mindig van egy külpolitikai és belpolitikai színezete: Macronnak a 2017-es választásokon kapott felhatalmazása jelentősen megkopott, ráadásul az elnök akkor rengeteg ígérettel látott hozzá Franciaország megreformálásához, azonban hamar falakba ütközött. – Gyakorlatilag eljött az idő, amikor valamit fel kell mutatnia – érvelt az elemző, aki szerint a tegnap közzétett levélben visszaköszön Macron azon ígérete, miszerint a francia politikát reaktivizálva visszaállítja az országot az Európai Unió élére.

– A levél újra lendületet adott annak a francia Európa-politikának, amelyben ő az EU-ban a globális értékek képviselőjeként jelenik meg – fogalmazott Cseke Bence. Mint mondta, a levélben nem csupán az egész EU-t érintő tételek jelennek meg, hanem olyanok is, amelyek komolyan kihatnak a belpolitikára. Ezt azonban nem feltétlenül kell a sárgamellényes-tüntetésekkel összefüggésbe hozni, mert a globalizációellenes társadalmi elégedetlenség által táplált demonstrációk kezdenek kifulladni, ez a fajta nyomás tehát alapvetően megszűnőben van, magyarázta a szakértő.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő ugyanakkor lapunknak kifejtette: Macron saját magához képest egy gazdaságpolitikailag sokkal baloldalibb programmal jelentkezett, mint amire számítani lehetett. A franciák általában jobboldali gazdaságpolitikának tekintik a magát liberális politikusként meghatározó elnök gazdasági elképzeléseit, az egységes uniós minimálbér gondolata azonban korábban egyáltalán nem jelent meg a francia elnök retorikájában, így ez minden bizonnyal a belpolitikai helyzetre való reagálás, hiszen ez a gondolat jól illeszkedik a francia alsó és középosztály igényeihez, érvelt a szakértő.

Annak ellenére, hogy Macron népszerűsége hatalmasat zuhant megválasztása óta, a felmérések szerint pártja, a Köztársaság Lendületben végezhet az élen az európai parlamenti választásokon Franciaországban. A február végén ismertetett közvélemény-kutatások szerint az elnök pártja 22-24 százalékkal végezne az élen, a 19-20 százalékos támogatottságú Marine Le Pen vezette, radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés lenne a második, az Európai Néppárt pártcsaládjába tartozó jobbközép Köztársaságiak pedig – 10-12 százalékkal – a harmadik helyre esnének be.