Orosz zászlókat a magasba lendítő, ünneplő tömeg várta Vlagyimir Putyint hétfőn a Krím félszigeten pontosan öt évvel azután, hogy Oroszország elcsatolta a területet Ukrajnától. Az orosz államfő a jeles nap alkalmából két hőerőművet is felavatott a helyszínen, amely Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének korábbi nyilatkozata szerint először teszi lehetővé a félsziget teljes energiaszükségletének kielégítését.
A 2014 márciusában bekövetkező elcsatolás előtt ugyanis a Krím villamosenergia-igényének nyolcvan százalékát Ukrajna biztosította. – Ma újabb fontos lépést tettünk a Krím félsziget és Dél-Oroszország energiabiztonságának megteremtésében, a régió gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztésében, fogalmazott Putyin.
Az elmúlt fél évtized során Oroszország az energiaellátáson túl is komoly összegeket fordított a Krím integrálására, egyebek között az orosz szárazföldről a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, 19 kilométer hosszú híd, valamint a krími tatár nacionalisták által felrobbantott villanyvezetéket pótló „energiahíd” négy ágának lefektetésére. A két hőerőmű körül egyébként korábban nemzetközi botrány robbant ki, mert a bennük üzembe helyezett turbinákat gyártó Siemens azt állította, hogy a berendezések a tudta nélkül és az uniós szankciók megkerülésével kerültek a félszigetre. Moszkva valótlannak minősítette a vádakat, amelyek tárgyalását az orosz bíróságok megtagadták.
Fotó: Reuters
Noha a Krím megszerzése miatt érzett eufória rég eloszlott Oroszországban, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint az oroszok 88 százaléka továbbra is pozitívan viszonyul a Krím és Oroszország „újraegyesítéséhez”, és csak nyolc százalék ítéli meg negatívan azt. A megkérdezettek hetven százaléka nem vett észre változást saját és családja életében a félsziget megváltozott hovatartozása miatt, de 18 százalék pozitív, kilenc százalék pedig negatív változást élt meg.
Az EU továbbra is elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – ezt már Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozta tegnap az évforduló alkalmából, hangsúlyozva, hogy az unió nem ismeri el, és változatlanul elítéli Oroszország nemzetközi jogot sértő lépését. Hasonló aggodalmainak adott hangot közleményében a NATO is, kitérve Moszkvának a fekete-tengeri régió további ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseire is.
Nukleáris fenyegetés
Oroszország TU–22M3-as típusú, nukleáris fegyverek hordozására alkalmas hadászati bombázókat vezényelt a Krímbe, válaszul az amerikai rakétavédelmi eszközök romániai telepítésére – jelentette ki Viktor Bondarev, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának elnöke tegnap Moszkvában. Bondarev, aki korábban az orosz légierő parancsnoka volt, komoly kihívásnak nevezte a Romániában elhelyezett amerikai rakétavédelmi eszközöket, és közölte, hogy a rakétahordozó bombázókat a gvargyejszojei légibázison fogják állomásoztatni. (MTI)
