A négy évig tartó náci megszállás idején legalább 300 ezren haltak meg Görögországban: teljes falvakat irtottak ki a német seregek, rengetegen éhen haltak, megfagytak. Hetvenezer zsidót a megsemmisítő táborokba hurcoltak.
Tönkrement a gazdaság is: mire a németek elhagyták Görögországot, az ipar és az útvonalhálózat fele tönkrement – emlékeztet a Handelsblatt című lap.
A háborús jóvátétel követelését a 2015-ben hatalomra került szélsőbaloldali Sziriza vezetője, Alexisz Ciprasz kezdeményezte, aki a kettő plusz négy szerződést jogi trükknek nevezte.
A súlyos adósságválságba került, a nemzetközi hitelezők miatt megszorításokat bevezető Görögországban amúgy sem népszerű Németország, Merkelt például náciként ábrázolták azok a plakátok, amelyekkel a megszorítás ellen tüntetők vonultak fel.
Ciprasz azonban nem akarta felbőszíteni Görögország nemzetközi hitelezőit, ezért megvárta, hogy az euróövezet vezetői 2018 augusztusában bejelentsék: Athén sikeresen lezárta az utolsó segélyprogramját is, amelyről 2015 augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból.
Nyugati lapvélemények emlékeztetnek arra, hogy Görögországban és a szintén háborús jóvátételt követelő Lengyelországban idén ősszel parlamenti választásokat tartanak, márpedig a kárigény benyújtása a görög Szirizának, illetve a lengyel Jog és Igazságosság pártnak is szavazatokat hozhat.
A Sziriza a legfrissebb felmérések szerint 26-27 százalékos eredményre számíthat, vagyis tíz százalékponttal van lemaradva a legerősebb ellenzéki párttól, a jobboldali Új Demokráciától.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!