Elemér 2024. február 28.
logo

Athén diplomáciai háborút kezdhet Berlinnel

Kottász Zoltán
2019.04.18. 06:44
Athén diplomáciai háborút kezdhet Berlinnel

A görög parlamenti pártok többsége egyetért abban, hogy Németországtól háborús jóvátételt kell követelni az 1941–44 közötti német megszállás idején elkövetett atrocitások miatt.

Az athéni törvényhozás tegnap vitatta meg, s várhatóan lapzártánk után szavazott annak a parlamenti különbizottságnak a jelentéséről, amely három éven keresztül vizsgálta a jóvátétel kérdését.

Merkel-ellenes transzparens egy tüntetésen. Benyújtják a számlát
Fotó: Reuters

A bizottság megállapította, hogy a német seregek pusztításáért 288 milliárd euró jár Görögországnak, további 11 milliárd euró pedig azért a kikényszerített hitelért, amelyet az athéni központi bank 1943-ban nyújtott Berlinnek az észak-afrikai hadműveletek finanszírozásához.

A parlament döntése után a görög kormány minden rendelkezésére álló diplomáciai és jogi eszközt bevet, hogy Berlin eleget tegyen követeléseinek, mondta a Kathimerini című görög napilap szerint Nikosz Vucisz, a hellén parlament elnöke.

A Der ­Spiegel német hírmagazin úgy tudja, hogy Athén nemzetközi kampányt kezd és nemzetközi fórumok elé járul: a német parlamentben, az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban és az ENSZ-ben is felszólítják majd Berlint, hogy az ügyben tárgyaljon Athénnal.

A német kormány azonban minden bizonnyal el fogja utasítani a jóvátételt, ahogy azt korábban is tette. Berlin két megállapodásra hivatkozik: az egyiket 1960-ban kötötte az NSZK kormánya más európai országokkal, amelynek értelmében 115 millió német márkát (mai értékén 200 millió eurót) fizettek ki háborús jóvátétel címén Athénnak; a másik az 1990-ben kötött, úgynevezett kettő plusz négy szerződés, amely Németország újraegyesítésének nemzetközi feltételeiről szólt, s megállapította, hogy további jóvátételre nincs szükség.

A Deutsche Welle angol nyelvű német közszolgálati híroldalnak nyilatkozó Ulrich Battis jogászprofesszor szerint a kettő plusz négy szerződés éppen azt a célt szolgálta, hogy Németországnak ne kelljen békeszerződést aláírnia, ennek hiányában pedig – mivel még nincs béke – háborús jóvátételt sem kell fizetnie.

A januárban Athénba látogató Angela Merkel kancellár bocsánatot kért ugyan a náci pusztításért, de úgy vélte, a legjobb az lenne, ha „jó kapcsolatokat ápolnánk Görögországgal és úgy támogatnánk egymást, hogy az mindkét ország javára váljon”. A Der Spiegel által idézett szakértők szerint Athén végső soron a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat.

A négy évig tartó náci megszállás idején legalább 300 ezren haltak meg Görögországban: teljes falvakat irtottak ki a német seregek, rengetegen éhen haltak, megfagytak. Hetvenezer zsidót a megsemmisítő táborokba hurcoltak.

Tönkrement a gazdaság is: mire a németek elhagyták Görögországot, az ipar és az útvonalhálózat fele tönkrement – emlékeztet a Handelsblatt című lap.

A háborús jóvátétel követelését a 2015-ben hatalomra került szélsőbaloldali Sziriza vezetője, Alexisz Ciprasz kezdeményezte, aki a kettő plusz négy szerződést jogi trükknek nevezte.

A súlyos adósságválságba került, a nemzetközi hitelezők miatt megszorításokat bevezető Görögországban amúgy sem népszerű Németország, Merkelt például náciként ábrázolták azok a plakátok, amelyekkel a megszorítás ellen tüntetők vonultak fel.

Ciprasz azonban nem akarta felbőszíteni Görögország nemzetközi hitelezőit, ezért megvárta, hogy az euróövezet vezetői 2018 ­augusztusában bejelentsék: Athén sikeresen lezárta az utolsó segélyprogramját is, amelyről 2015 ­augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból.

Nyugati lapvélemények emlékeztetnek arra, hogy Görögországban és a szintén háborús jóvátételt követelő Lengyelországban idén ősszel parlamenti választásokat tartanak, márpedig a kárigény benyújtása a görög Szirizának, illetve a lengyel Jog és Igazságosság pártnak is szavazatokat hozhat.

A Sziriza a legfrissebb felmérések szerint ­26-27 százalékos eredményre számíthat, vagyis tíz százalékponttal van lemaradva a legerősebb ellenzéki párttól, a jobboldali Új Demokráciától.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.