Az estnek A multikulturalizmus csődje – miért fontos az erős nemzet? címet adták. Paskó Csaba egy találó poénnal érzékeltette mindazt, ami az EU-ban javarészt elfogadott gondolatvitelben nem jó: a babáját kocsiban toló kismamát megkérdezi egy kedves néni: Jaj de szép baba, kisfiú vagy kislány? – Semmi közünk hozzá, majd ha megnő, eldönti hogy fiú lesz vagy lány.
Azt nemrégiben még viccként hallgattuk, a multikulti, pluralisztikus, erőteljesen baloldali Európában azonban ma már létezik. Franciaországban az anyakönyvvezető már nem írhatja be a könyvbe a szerencsétlen gyermek nemét, és azt sem, hogy ki az anyja és az apja – szülő 1 és szülő 2 meghatározás létezik – magyarázta Paskó atya, aki nem rejtette véka alá, hogy nincs kibékülve ezzel a fajta EU-s világnézettel, keresztény emberként, meghatározott értékrend mentén haladva nem tudja elfogadni azt.
Beszélt arról is, hogy Orbán Viktor fontosnak tartja a délvidéki magyarság támogatását. – Neki köszönhetően végre büszke lehetek magyarságomra, végre valaki kimondja azt, hogy jó dolog magyarnak lenni! – magyarázta a szónok, aki rendíthetetlenül a keresztény típusú, férfi és nő alkotta házasság mellett áll ki.
– Az egészséges, új nemzedék felnövéséhez szükség van a családpolitikára, a keresztény értékekre, végre valaki kézzel fogható dolgokat is letesz az asztalra ennek érdekében – magyarázta. Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke az EP-választások szemszögéből közelítette meg a multikulturalizmus témáját, gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel. A három meghívott vendég felszólalása után többen is szót kértek, Orbán Viktor magyar kormányfőt és a vajdasági magyarság irányába tanúsított politikáját dicsérték, méltatták, akárcsak a menekültáradat iránti viszonyulását.
A jelenlevőkhöz Vicsek Annamária oktatási államtitkár is intézett néhány szót. Egyszerű példával igyekezett éreztetni azt, amit mi, újvidékiek – ellentétben az Európai Unió politikáját jelentős mértékben meghatározó nemzetek képviselőitől – magyarázat nélkül is nagyon jól megértünk: hogy mit jelent számunkra a multikulturalizmus. – Ha a városi buszban utazom, és meghallom, hogy hátul két néni szlovákul beszélget egymással, nem fogok odafordulni, és értelmetlenül nézni – mondta Annamária.