Újabb fordulatot vett az Assange-ügy, nem sokkal azután, hogy a WikiLeaks alapítóját múlt csütörtökön, hét év után őrizetbe vette a Scotland Yard Ecuador londoni nagykövetségén. Most a férfi menedékjogát megvonó ecuadori elnök e-mailben válaszolt a The Guardian című brit lap megkeresésére, jelezve, hogy Julian Assange kémközpontot működtetett a nagykövetségen. „Sajnálatos, hogy a területünkön, és a hatóságok engedélyével Ecuador nagykövetségének eszközeit használhatta, hogy beavatkozzon más országok ügyeibe” – írta Lenín Moreno.
Az ecuadori elnök nem sokkal azután vonta meg az ausztrál férfi menedékjogát, hogy személyesen is érintett lett: családtagjai beszélgetései és fotói mellett öccsének offshore cégeiről is napvilágra kerültek információk. „Julian Assange-t akkor tették ki az ecuadori követségről, amikor kiszivárgott egy fotó, amely Moreno elnököt egy luxushotelben, az ágyban fekve ábrázolja, előtte egy tál homárral” – írja az ausztrál news.com.au híroldal.
Moreno mindenesetre elutasította, hogy a két dolog összefüggésben állna egymással, a WikiLeaks pedig jelezte, az egész történet az ecuadori vezetés kitalációja, hogy Assange-t kitehessék a nagykövetségről. Morenót egyébként elődje, Rafael Correa azzal vádolta, hogy az Egyesült Államokkal kötött alku része lehet a férfi menedékjogának megvonása, cserébe Ecuador adósságának csökkentéséért.
Fotó: REUTERS/Carlo Allegri
– Az ecuadori kormány hazugságokat állít Assange viselkedéséről – jelezte tegnap az ausztrál férfi ügyvédje is. Szerinte a kormány olyan álhíreket is terjeszt, amellyel el akarja terelni a figyelmet a jogtalan döntéséről. Moreno kormánya ugyanis kritikával illette a nagykövetségen hat éve menedékben élő férfi magatartását, például a higiéniai viszonyokat a szobájában, és a közösségi médiában népszerűvé vált macskájának gondozását illetően.
A WikiLeaks-alapítót Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolja, amiért 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – szivárogtatott ki. Az USA a kiadatását követeli, miközben Svédországban nemi erőszak vádjával került gyanúba. A briteknél ugyanakkor azért veszélyezteti most akár egy évig terjedő szabadságvesztés, mert 2012-ben nem jelent meg a bíróságon.
