Az erdélyi magyar elöljárók többszörösen felülreprezentáltak a három-négy évvel ezelőtt indult bűnvádi eljárásokban – derül ki a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) statisztikáiból. Az önkormányzatokban vezető pozíciót betöltő, megvádolt magyarok közös meggyőződése, hogy a kreált vádak alapján történő meghurcolásuk az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szolgálja.
A múlt héten a védőbeszédek elhangzásával fejeződött például be Horváth Anna pere. A bukaresti legfelső bíróság a jogerős ítélet közzétételét április 17-ére ígérte. A volt kolozsvári RMDSZ-es alpolgármester ellen 2016-ban indított eljárást a DNA. A vád szerint Horváth közreműködött egy ingatlanfejlesztési ügyben, és ezzel előnyhöz juttatott egy üzletembert, akitől azt kérte, hogy hatvan fesztiválbérlet árával szponzorálja a választási kampányát. A bérleteket később a kampányban segédkező fiatal önkéntesek között akarta kiosztani. Első fokon a bíróság két év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte a politikust, aki fellebbezett. A titkosszolgálat többször is lehallgatta az alpolgármestert, ám a felvétel, amely állítólag a legfontosabb bizonyíték, a tárgyaláson – minőségi problémák miatt – értelmezhetetlennek bizonyult.
A DNA 2016 februárjában tartott házkutatást Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester házában és irodájában. A vád hivatallal való visszaélés volt. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy az eredeti rendeltetésétől eltérően használta fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett hitelt. Az ügy érdemben semmit sem haladt előre.
Fotó: MTI/Veres Nándor
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere ellen 2015 májusában indított eljárást az ügyészség. A DNA a polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel vádolta, míg az ügyben szintén érintett Szőke Domokos alpolgármester ellen négyrendbeli hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás volt a vád. Jogosulatlanul használták a hivatali gépkocsit, s megkárosították az ortodox püspökséget, amikor a Sapientia egyetemnek kiadott építkezési engedély kibocsátásakor nem vették figyelembe a görögkeleti templom műemlék jellegét – állították velük szemben. Az ügy érdemben nem halad előre. Nemsokára kiderülhet, hogy a titkosszolgálat vagy a DNA hajtotta-e végre a nyomozást és a lehallgatásokat.
