Magyarok a célkeresztben

A román korrupcióellenes ügyészség működésében tapasztalt politikai befolyás nemrég a Brüsszel kedvencének számító Laura Codruta Kövesi főügyész bukásához vezetett. Kevés szó esik ugyanakkor az erdélyi magyar önkormányzati vezetők ellen indult eljárásokról, amelyek esetében ugyancsak felmerül a kézi vezérlés gyanúja.

Rendezvényre gyülekeznek Csíkszeredában. A Székelyföldön is számos eljárást indítottak Fotó: MTI/Veres Nándor

Az erdélyi magyar elöljárók többszörösen felülreprezentáltak a három-négy évvel ezelőtt indult bűnvádi eljárásokban – derül ki a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) statisztikáiból. Az önkormányzatokban vezető pozí­ciót betöltő, megvádolt magyarok közös meggyőződése, hogy a kreált vádak alapján történő meghurcolásuk az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szolgálja.

A múlt héten a védőbeszédek elhangzásával fejeződött például be Horváth Anna pere. A bukaresti legfelső bíróság a jogerős ítélet közzétételét április 17-ére ígérte. A volt kolozsvári RMDSZ-es alpolgármester ellen 2016-ban indított eljárást a DNA. A vád szerint Horváth közreműködött egy ingatlanfejlesztési ügyben, és ezzel előnyhöz juttatott egy üzletembert, akitől azt kérte, hogy hatvan fesztiválbérlet árával szponzorálja a választási kampányát. A bérleteket később a kampányban segédkező fiatal önkéntesek között akarta kiosztani. Első fokon a bíróság két év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte a politikust, aki fellebbezett. A titkosszolgálat többször is lehallgatta az alpolgármestert, ám a felvétel, amely állítólag a legfontosabb bizonyíték, a tárgyaláson – minőségi problémák miatt – értelmezhetetlennek bizonyult.

A DNA 2016 februárjában tartott házkutatást Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester házában és irodájában. A vád hivatallal való visszaélés volt. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy az eredeti rendeltetésétől eltérően használta fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett hitelt. Az ügy érdemben semmit sem haladt előre.

Rendezvényre gyülekeznek Csíkszeredában. A Székelyföldön is számos eljárást indítottak
Fotó: MTI/Veres Nándor

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere ellen 2015 májusában indított eljárást az ügyészség. A DNA a polgármestert háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel vádolta, míg az ügyben szintén érintett Szőke Domokos alpolgármester ellen négyrendbeli hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás volt a vád. Jogosulatlanul használták a hivatali gépkocsit, s megkárosították az ortodox püspökséget, amikor a Sapientia egyetemnek kiadott építkezési engedély kibocsátásakor nem vették figyelembe a görögkeleti templom műemlék jellegét – állították velük szemben. Az ügy érdemben nem halad előre. Nemsokára kiderülhet, hogy a titkos­szolgálat vagy a DNA hajtotta-e végre a nyomozást és a lehallgatásokat.

Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen 2015 januárjában indított eljárást a DNA visszaélés, zsarolás és sikkasztás miatt. Ő volt az egyetlen olyan székelyföldi politikus, akit összefüggésbe próbáltak hozni egy 1996-os ingatlaneladással, amelyet Budapest V. kerületével közösen bonyolítottak. 2018 júniusában a törvényszék első fokon minden vádpont alól felmentette Mezeit.

Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke ellen 2013-ban indítottak eljárást két megyei út építésénél észlelt szabálytalanságok miatt. A DNA hűtlen kezeléssel és okirat-hamisítással vádolta. A per hatodik éve tart, s nem tisztázott, hogy a titkos­szolgálat milyen formában rögzítette a bizonyítékokat.

VÁDEMELÉS ILIESCU ELLEN

Emberiesség elleni bűncselekményekért vádat emelt a román katonai ügyészség Ion Iliescu volt államfő ellen az 1989-es forradalom ügyében, míg Petre Roman egykori miniszterelnök esetében bizonyítékok híján megszüntette az eljárást – jelentették be tegnap Bukarestben. A 89 éves Iliescut és két, még életben lévő feltételezett bűntársát 862 ember halálát és több mint kétezer sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam vezetését magához ragadó Nemzeti Megmentési Front Tanácsa – amelynek Iliescu állt az élén – rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. (MTI)