Megpuccsolták a szudáni államfőt

A tiltakozók legfőbb csoportja további tüntetésekre szólított fel, egyben elutasítva az arról szóló bejelentést, hogy az ország irányítását átmeneti időre egy katonai tanács venné át.

Ünneplik a tüntetők a veterán politikus lemondását, az ország gondjai azonban még nem oldódtak meg Fotó: Stringer . Forrás: Reuters

Rendkívül felgyorsultak csütörtökre Szudánban az események az elmúlt hónapok kormányellenes tüntetései után. Mind­össze fél nap leforgása alatt előbb lemondott Omar el-Besír, az afrikai országot harminc éven át irányító államfő, akit később le is tartóztattak, majd Avád Mohamed Ahmed Ibn Auf védelmi miniszter bejelentette: az ország irányítására – egy kétéves átmeneti időszakra – katonai tanács jött létre, három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek, felfüggesztik az alkotmányt, két év múlva pedig választásokat tartanak majd.

Mint mondta, további értesítésig lezárták az ország határait és 24 órára a légterét is. A parlamentet és a regionális kormányzatokat feloszlatják, de a miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ország igazságszolgáltatási szervei a megszokott rendben működnek – jelentették hírügynökségek. A titkosszolgálatokra hivatkozva az állami hírügynökség azt jelentette: szabadon engedik a politikai foglyokat. Hírügynökségek pedig szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy kormányellenes tüntetők Port-Szudán és Kasszala városában megtámadták a hírszerzés és a biztonsági erők több épületét is, miközben katonák szállták meg az államfő vezette kormánypárt székházát. A tiltakozók legfőbb csoportja további tüntetésekre szólított fel, egyben elutasítva az arról szóló bejelentést, hogy az ország irányítását átmeneti időre egy katonai tanács venné át.

Ünneplik a tüntetők a veterán politikus lemondását, az ország gondjai azonban még nem oldódtak meg
Fotó: Reuters

A negyvenmilliós Szudánban december óta tartanak az ezreket megmozgató demonstrációk. A gazdasági nehézségek, a növekvő infláció és az üzemanyag­hiány, illetve a kenyér árának emelkedése miatti tiltakozásokon egyre többen követelték az 1989-ben, katonai puccs révén hatalomra jutott Besír távozását. A 75 éves elnök a tüntetésekre válaszul először azzal vádolta a demonstrálókat, hogy a rendszerváltoztatásokat is magában foglaló, úgynevezett arab tavasz felkeléseit próbálják utánozni, és figyelmeztette őket, ne akarják káoszba sodorni az országot. Majd februárban egy évre szükségállapotot hirdetett, feloszlatta a kormányt, később pedig szakértői kabinetet nevezett ki.

Az ország gazdasága 2011 óta gyengül, miután Dél-Szudán kivívta függetlenségét és elszakadt Kartúmtól, amely így elvesztette olajkitermelésének háromnegyedét. A csökkenő valutatartalékok miatt pedig korlátozzák a banki készpénzfelvételt és a pénzváltást, amit a szudáni font elértéktelenedése és a dollár feketepia­cának erősödése kísért.

Noha emberjogi csoportok szerint a kormányerők már legalább 60 főt megöltek december óta a demonstrációkon, a helyzet az elmúlt egy hétben a korábbinál is jobban elmérgesedett, miután a tüntetők erőt merítettek Abdelazíz Buteflika algériai elnök lemondásából, Kartúmban is hasonló változásokat követelve. A katonai hatalomátvételt már előrevetítette, hogy hétfőn a hadsereg megakadályozta, hogy a biztonsági erők – a készenléti rendőrség és a titkosszolgálat emberei – feloszlassák a tüntetők többezres tömegét Kartúmban.

A HÁBORÚK EMBERE

Pár hónap híján harminc évvel később ugyanúgy katonai hatalomátvétel döntötte meg Omar el-Besír hatalmát, ahogy 1989-ben a 45 éves dandártábornok buktatta meg az akkori szudáni kormányt. De ígéretével ellentétben, miszerint békét hoz országára, Besír egyre inkább csak további háborúkba keveredett. A vitatottan lebonyolított, csalás vádjával illetett választásokon időközben háromszor is jóváhagyott elnök nemzetközileg is elszigetelődött, miután 2008-ban a Nemzetközi Büntetőbíróság azóta is az egyetlen hivatalban lévő államfőként emelt ellene vádat. A nyugat-szudáni, dárfúri fegyveres konfliktusban játszott szerepéért akarták felelősségre vonni; ebben a háborúban, amelyben a kormányerőket a nem arab lakossággal szembeni etnikai tisztogatással vádolták, százezrek haltak meg, és több mint kétmillióan menekültek el. El-Besírnek ezzel párhuzamosan szerepe volt ugyan az évtizedeken át tartó, úgynevezett második szudáni polgárháború lezárásában, ám ez hat évvel később az ásványkincsekben gazdag Dél-Szudán elszakadásához vezetett, jelentősen meggyengítve országa gazdaságát. 2015-től a Besír vezette Szudán a jemeni polgárháborúban is részt vállalt az ottani kormányerők oldalán, a Szaúd-Arábia vezette koalíció részeként. Az elnököt súlyos korrupciós vádak is érték, kiszivárgott amerikai diplomáciai táviratok szerint kilencmilliárd dollárt csempészett ki londoni bankokba, miközben tízmillió szudáni él a nyomorszint alatt.