Kim Dzsong Un az állami sajtó közlése szerint a tanácskozáson rendreutasította a pártvezetést. Figyelmeztetett arra, hogy a vezető tisztségviselők ne lógjanak ki a sorból, mondván, a „nemkívánatos gyakorlatokat” ki kell gyomlálni.
„Az önös érdekek, a defetizmus, a párttekintéllyel való visszaélés és a bürokratizmus krónikusan elterjedt a vezető tisztségviselők körében, s ezeket, valamint mindenfajta egyéb nemkívánatos gyakorlatot ki kell gyomlálni” – idézte a KCNA állami hírügynökség az észak-koreai vezetőt.
A KCNA szerint a „továbbra is feszült helyzetre” való tekintettel a pártfunkcionáriusoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk az új pártstratégiát, amelyet Kim tavaly jelentett be. Kim figyelmeztetése egy nappal Észak-Korea törvényhozási szervének, a Legfelsőbb Népi Gyűlésnek az ülése előtt érkezett.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség értesülései szerint a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának tanácskozásán kiemelt napirendi pont volt az ország gazdasági helyzete is.
A Kim Dzsong Un által „feszültként” jellemzett helyzet az után alakult ki, hogy Phenjan és Washington nem ért el előrelépéseket az észak-koreai nukleáris leszerelésről folytatott februári tárgyalásokon.
A szerdai üléssel egy időben Washingtonba látogat Mun Dzse In dél-koreai elnök, aki mások mellett Trumppal is találkozik.
Csong Szung Csang, a koreai kultúrával foglalkozó, dél-koreai Szedzsong Intézet igazgatóhelyettese szerint Kim vélhetően személycseréket rendel majd el a Központi Bizottságban, ezek pedig akár Kim Jong Csoltot, a bizottság alelnökét is érinthetik. Kim Jong Csolt az észak-koreai vezető jobbkezeként tartják számon, és ő vezeti a tárgyalásokat az ország nukleáris leszereléséről is. Csong Szung Csang nem zárta ki azt sem, hogy a jelenlegi zsákutcáért Kim Jong Csolt fogják felelőssé tenni, és elképzelhetőnek tartja azt is, hogy új, rugalmasabb főtárgyalót neveznek ki a helyére.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden zsarnoknak nevezte az észak-koreai vezetőt.
Trump és Kim tavaly júniusban Szingapúrban találkozott először, ahol egy sor vitás kérdésben – köztük a Koreai-félsziget atommentesítésében – született megegyezés közöttük. Mindazonáltal az atommentesítés ügyében nem történt konkrét előrelépés, mert Phenjan úgy vélekedett, hogy Washington egyoldalú követeléseket támasztott, és nem válaszolt a feszültség elsimítását célzó észak-koreai gesztusokra.
