Soros befolyása alatt az Európa Tanács

A Tűzfalcsoport mutatta be cikkében az Európa Tanács kötődését Soros Györgyhöz, valamint a nemzetállamok jogrendszereinek felülbírálására törekvő Emberi Jogok Európai Bíróságának tevékenységére is kitért.

Az Európa Tanácsban a főtitkári poszt mellett egy másik fontos tisztség az emberi jogi biztosi pozíció: ezt az elmúlt időszakban láthatólag olyan személyek tölthették be, akik jó viszonyt ápolnak Sorossal, de legalábbis egyetértenek a céljaival. Korábban már írtunk erről, de itt van ismét az 1999 óta létező tisztséget betöltők sora:

- Alvaro Gil-Robles (1999-2006): különböző szervezetek képviseletében működött együtt a Nyílt Társadalom Alapítvány hálózatával.

- Thomas Hammarberg (2006-2012): az Amnesty International főtitkára volt.

- Nils Muiznieks (2012-2018): a lettországi Soros Alapítvány egykori programigazgatójából lett ET főtitkár.

- Dunja Mijatovic (2018- ): médiajogász, az EBESZ volt sajtószabadság-képviselője, a Nyílt Társadalom Alalíptvány által szponzorált openDemocracy platform tagja.

Dunja Mijatovic 2018. április 1-je óta tölti be a hat évre szóló emberi jogi biztosi tisztséget. Mijatovic biztosi minőségében 2019 februárjában járt Magyarországon és arra a megállapításra jutott – minő meglepetés -, hogy a civil szervezetek, az emberi jogi jogvédők és a kormánnyal szemben kritikus újságírók tevékenysége megnehezült, beszűkültek a lehetőségeik. Aggasztónak tartja természetesen azt is, hogy nagyon kevés menedékkérelmet bírálnak el pozitívan Magyarországon. Megjegyezzük, ennek oka legfőképpen az, hogy hazánk az első biztonságos ország elvét alkalmazza, vagyis a menedékkérelmet abban a biztonságosnak számító országban kell a kérelmezőnek benyújtania, amelyet elsőként elér – írta a Tűzfalcsoport, amely ugyanakkor rámutatott: a balkáni útvonalon nem egy biztonságos országon kell átvonulniuk a migránsoknak, mire elérik a magyar határt.

Magyarország 1990 óta tagja az Európa Tanácsnak, az Emberi Jogok Európai Nyilatkozata 1992 óta van hatályban a magyar jogrendben, így azóta az EJEB joghatósága alá is tartozik hazánk. A bírói testület fellebbviteli fórumként szolgál azokra az esetekre, amikor a kérelmező a tagállami bíróságok előtt minden jogorvoslati lehetőségét elhasználta már.

Sokat elmond a bíróság munkájáról, hogy többek között olyan döntéseket hoztak, mint Hunvald György és Hagyó Miklós elítélt baloldali politikusoknak a börtönkörülmények miatt odaítélt kártérítés, vagy a kommunista jelkép vörös csillag viselésének megengedése. Ezekben a példaként hozott ítéletekben bíróként részt vett Sajó András is, akit 2007-ben a Gyurcsány kormány delegált az EJEB testületébe. Sajó jó szövetségese természetesen Sorosnak: az ex-bíró a CEU egyik alapító tagja. Nem volt azonban egyedül, sőt, a mai napig vannak olyan bírák az EJEB-nél, akik a spekuláns érdekeit képviselik. Legutóbb 2018 őszén került a testületbe az albán Darian Pavli, akinek bírói tapasztalata ugyan nincsen – csak ügyvédként praktizált – de ezt feltehetően kiváltja kiváló nyílt társadalom párti rezüméje: a CEU-n szerzett posztgraduális diplomát (büszkék is rá megválasztása miatt) és az albán Soros Alapítvány munkatársa volt. A bolgár Yonko Grozev bíró 2015 óta a testület tagja, korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa volt és a szófiai Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja.

Látható, Sorosnak az EJEB-nél is erős a lobbija, de nem elég, hogy bent vannak emberei, kívülről is nyomást gyakorol a testületre. Ennek egyik eszköze a European Implementation Network (Európai Végrehajtási Hálózat, EIN), amely az EJEB döntéseinek az államok általi végrehajtásának kisajtolását tűzte zászlójára amellett, hogy a „civilek” véleményét becsatornázza az EJEB-hez. A szervezet két támogatója a Nyílt Társadalom Alapítvány és az Oak Alapítvány. A tagszervezetek között szinte minden harmadik egy adott országban működő Helsinki Bizottság, alapító tagja az Open Society Justice Initiative.