Theresa May: Új hozzáállás vált szükségessé

Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szükségessé.

A Konzervatív Párt keményvonalas brexit-táborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a brexit-megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot.

Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas brexit-párti csoportjának – European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) – vezetője minapi nyilatkozatában Jeremy Corbynra utalva úgy fogalmazott, hogy Theresa May „egy ismert marxistával” készül együttműködésre lépni, és ez „nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben”.

May azonban vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért.

A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket.

Theresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben.

May nyilatkozata szerint azonban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése.

A kormányfő közli, hogy ennek elérése végett a jövő heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a brexit további „rövid” halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból.

Theresa May hivatalosan már pénteken kérte a brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. A javaslat szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a brexit-megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.