A horvátországi magyarok több mint háromszázhatvan kisebbségi képviselőt választottak

Tizenegy horvátországi megyében összesen 365 magyar képviselőt választott meg az ottani magyar közösség a vasárnap tartott kisebbségi önkormányzati választásokon – mondta hétfőn Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, kisebbségi parlamenti képviselő.

Horvátország megyéiben a HMDK, valamint a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) egykori tagszervezetei küzdöttek a szavazatok többségének megszerzéséért. A MESZ ellen, mint ernyőszervezet ellen csődeljárás folyik, mert nem tudott elszámolni a költségvetési támogatással az államnak.

Jankovics Róbert az MTI-nek elmondta, hogy a tizenegy megyéből négyben 25 tagú kisebbségi önkormányzati tanácsot választottak, míg hét megyében mindössze képviselőt. Kiemelte, hogy a HMDK nyolc megyében szerezte meg a szavazatok többségét, míg két megyében a MESZ volt tagszervezetei: Isztria megyében a pólai Móricz Zsigmond Magyar Kultúregyesület, valamint Sziszek-Moszlavina megyében a Belovari Magyarok Közössége jelöltjei nyertek.

Zágráb megyei jogú városban független lista indult, az Ady Endre Magyar Kultúrkör, a Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata és a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság indított közös jelölteket. A megyei szinten megválasztott tanácsok alakítják meg az országos kisebbségi önkormányzatot (koordinációt), amelyhez 5+1 megyének elég összefognia – mondta Jankovics, majd hozzátette: bízik abban, hogy a zágrábi tanáccsal közösen a legrövidebb időn belül erre sort tudnak keríteni.

A magyarok a megyei kisebbségi önkormányzati tanácsok mellett 9 városban és 21 járásban választottak még tanácsokat.

Az összesen 365 képviselőből 38 önkormányzatban a HMDK 313 mandátumot, a MESZ valamely tagszervezete 28 mandátumot, a zágrábi független lista 25 mandátumot szerzett – hangsúlyozta a képviselő, majd nyomatékosította, hogy a többségében magyar lakta településeken – kivétel nélkül – a HMDK jelöltjei kerültek ki győztesként.

A horvát parlament 2002-ben fogadta el a kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvényt. A rá következő évben meg is alakultak az első kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek azonban csak véleményezési, tanácsadási joguk van, a végrehajtó testületeket (rendes önkormányzatokat) nem kötelezi a törvény arra, hogy el is fogadják a kisebbségi tanácsok vagy képviselők döntéseit, illetve javaslatait.

Ennek következményeként az eddigi öt kisebbségi önkormányzati választáson rendkívül alacsony volt a részvételi arány, a legutóbbin mindössze 10 százalék körüli. Nem hivatalos adatok szerint ezzel szemben a magyar szavazók több mint 40 százaléka járult az urnák elé. Magas részvételi arány jellemezte a roma és a lengyel kisebbséget is.

A 2011-es népszámlálás szerint Horvátországnak 4 millió 285 ezer lakosa van, ebből 329 ezren tartoznak valamely nemzeti kisebbséghez. A magyar kisebbséghez 14 ezren tartoznak, ez a lakosság 0,33 százalékának és a 22 nemzeti kisebbség rangsorában a hatodik helynek felel meg. Megelőzik arányukban a magyarokat a szerbeken kívül a bosnyákok, az albánok, az olaszok és a romák is.