Cenzúracsúcs Macronnal

Többek között a választások tisztaságának megőrzése vezérli a Facebook első emberét, amikor pénteken a francia elnökkel találkozik Párizsban, ám a szándékra árnyékot vet, hogy Emmanuel Macron pártja két héttel később meg akarja nyerni az európai választásokat. Mégpedig épp a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) ellenében, amely a párizsi elit szerint profitál a kiszűrésre ítélt orosz álhírekből és a szélsőséges tartalmakból. A legfrissebb felmérés szerint az RN hajszállal megelőzi az elnöki pártot.

2019. 05. 08. 6:05
A barricade lays on the side at the Champs-Elysees avenue in the aftermath of a rally by yellow vests protesters against higher fuel prices in Paris
A feldúlt Champs-Élysées sugárút a zavargásokat követően. Máshol keresik a kontinensre leselkedő veszélyeket Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pénteken kapja meg a jelentést a Facebook és Párizs között már fél éve tartó tartalomszűrő együttműködésről Cédric O, az internetes ügyekért felelős francia államtitkár, és éppen ezen a napon fogadja Emmanuel Macron köztársasági elnök Mark Zuckerberget, a technológiai óriásvállalat első emberét, számolt be róla a Politico brüsszeli hírportál.

A kísérleti jellegű együttműködés keretében a francia kormányalkalmazottak betekintést kapnak a legnagyobb, világszerte 2,3 milliárd felhasználóval rendelkező közösségi oldal moderálási gyakorlatába, a szélsőségesnek tartott tartalmak kiszűrésébe.

A feldúlt Champs-Élysées sugárút a zavargásokat követően. Máshol keresik a kontinensre leselkedő veszélyeket
Fotó: Reuters

Az elkövetkező hónapokban kerülhet a párizsi nemzetgyűlés elé az a törvénytervezet, amely arra kötelezné a Facebook mellett a Google-t és a Twitter mikroblogszolgáltatót is, hogy 24 órán belül távolítsa el a szélsőségesnek ítélt tartalmakat; az, hogy mi számít annak, definíció kérdése.

Egy francia kormányilletékes közlése szerint Macron és Zuckerberg tárgyalásain szerepel majd a legnagyobb fejlett gazdaságokat tömörítő G7-országcsoport gyűlöletbeszéd terjedése elleni chartája, illetve az úgynevezett christchurchi felhívás is, amely az új-zélandi városban márciusban elkövetett muszlimellenes merénylet nyomán, francia és új-zélandi kezdeményezésre szabna gátat az internetes terrorpropagandának.

Ennek kapcsán globális csúcstalálkozót tartanak a jövő héten a technológiai cégek bevonásával, ugyancsak a francia fővárosban.

Zuckerberg pár hete egy egész programot is meghirdetett az internet szabályozására, és ebben számít az egyes kormányok aktívabb részvételére.

De szülőföldjére nem építhet: egyrészt az amerikai alkotmány az európai jognál tágabb teret enged a véleménynyilvánítás szabadságának, miközben a Trump-kormány konfliktusban áll a Facebookkal, amiért az jobboldaliakat tilt ki a felületei­ről. Párizsban viszont vevők az amerikai milliárdos elképzeléseire; ezek többek között a választások tisztaságának megőrzésével indokolják a tartalmak szűrését.

Csak éppen Macron pártja, A Köztársaság lendületben az egyik esélyese a május 26-i európai parlamenti választásoknak, noha a legutóbbi felmérés szerint fél százalékponttal lemaradóban van Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) mögött.

A párizsi elit gyűlöletet szító pártnak tartja az RN-t, a korábbi Nemzeti Frontot, úgy vélve, nemcsak a szélsőséges tartalmak, de az orosz állami médiavállalatokhoz, az RT-hez és a Szputnyik rádióhoz köthető „propagandisztikus álhírek” is neki kedveznek.

Az utóbbiak elleni francia törvényt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ sajtószabadságért felelős illetékesének hivatala is vizsgálta, és ugyan az szerinte nem sérti Párizs nemzetközi kötelezettségeit, de vannak vele definíciós problémák.

Korábbi találkozás. Előnyt jelenthet az EP-választáson a tartalmak közös ellenőrzése
Fotó: Reuters

Ennek külön pikantériája, hogy az EBESZ-illetékes történetesen Harlem Désir, a (bukott) francia szocialista politikus, aki orosz közlés szerint áprilisban személyesen nehezményezte a Szputnyik franciaországi vegzálását. Désir hivatalának webodalán erről nincs fent közlés.

Mind az „álhírek”, mind pedig a szélsőségesnek ítélt tartalmak esetében ugyanaz a fő gond: valakiknek mint „globális cenzoroknak” meg kell határozniuk, hogy melyek azok – a moderálási gyakorlat, az algoritmusok ehhez igazodnak később.

És a Facebook nemegyszer a politika után kullog: a fehér nacionalista és szeparatista tartalmak, valamint az amerikai (szélső)jobboldaliak kiszűrését is terrorcselekmények, zavargások után vezették be.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.