A hét végén újra fókuszba került az erősödő antiszemitizmus kérdése Németországban: ezúttal Felix Klein, a német szövetségi kormány antiszemitizmus elleni kormánybiztosa beszélt arról egy lapinterjúban, hogy már nem tartja biztonságosnak a kipa viselését, ezért nem javasolja az országban élő zsidóságnak.
Nem sokkal később Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a zsidóknak titkolniuk kell a vallásukat, és az államnak garantálnia kell a vallásgyakorlás szabadságát. Hasonlóan reagált az elhangzottakra az izraeli államfő is. – A kijelentés mélyen sokkolt – jelentette ki Reuven Rivlin. – A német kormány és bűnüldöző szervei kezében van a német zsidó közösség minden tagjának jóléte, szabadsága és vallási meggyőződéshez való joga. Soha nem fogunk behódolni, soha nem fogjuk lehorgasztani tekintetünket, és soha nem fogunk kishitűen reagálni az antiszemitizmusra. Ugyanezt várjuk el, és követeljük szövetségeseinktől is – tette hozzá.

Fotó: Reuters
Németországban az utóbbi években jelentősen megszaporodtak az antiszemita támadások, erről már a rendőrségi statisztikákban is bőven akad forrásanyag. Tavaly közel 1800 zsidóellenes indíttatású bűncselekmény történt, húsz százalékkal több, mint az előző évben, derül ki a szövetségi kormány jelentéséből. Az EU az unióban élő zsidók körében tartott tavalyi felmérés alapján arra jutott: a németországi válaszadók 85 százaléka úgy véli, az antiszemitizmus nagyon komoly vagy meglehetősen komoly probléma számukra – és szinte minden válaszadó szerint – romlott a helyzet az elmúlt öt évben.
Bár a támadások szaporodását már tényként kezeli a német vezetés, az azonban vitát generál, hogy mindez milyen csoportokhoz köthető. Sokan ugyanis a muszlim bevándorlók számának növekedésével kapcsolják össze az újonnan felvirágzó antiszemitizmust, míg mások a szélsőjobboldal erősödésével indokolják. Klein a hivatalos statisztikákra hivatkozva hangsúlyozta: az antiszemita támadások 90 százalékénak elkövetője szélsőjobboldali volt tavaly.