Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A hét végén újra fókuszba került az erősödő antiszemitizmus kérdése Németországban: ezúttal Felix Klein, a német szövetségi kormány antiszemitizmus elleni kormánybiztosa beszélt arról egy lapinterjúban, hogy már nem tartja biztonságosnak a kipa viselését, ezért nem javasolja az országban élő zsidóságnak.
Nem sokkal később Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a zsidóknak titkolniuk kell a vallásukat, és az államnak garantálnia kell a vallásgyakorlás szabadságát. Hasonlóan reagált az elhangzottakra az izraeli államfő is. – A kijelentés mélyen sokkolt – jelentette ki Reuven Rivlin. – A német kormány és bűnüldöző szervei kezében van a német zsidó közösség minden tagjának jóléte, szabadsága és vallási meggyőződéshez való joga. Soha nem fogunk behódolni, soha nem fogjuk lehorgasztani tekintetünket, és soha nem fogunk kishitűen reagálni az antiszemitizmusra. Ugyanezt várjuk el, és követeljük szövetségeseinktől is – tette hozzá.
Németországban az utóbbi években jelentősen megszaporodtak az antiszemita támadások, erről már a rendőrségi statisztikákban is bőven akad forrásanyag. Tavaly közel 1800 zsidóellenes indíttatású bűncselekmény történt, húsz százalékkal több, mint az előző évben, derül ki a szövetségi kormány jelentéséből. Az EU az unióban élő zsidók körében tartott tavalyi felmérés alapján arra jutott: a németországi válaszadók 85 százaléka úgy véli, az antiszemitizmus nagyon komoly vagy meglehetősen komoly probléma számukra – és szinte minden válaszadó szerint – romlott a helyzet az elmúlt öt évben.
Bár a támadások szaporodását már tényként kezeli a német vezetés, az azonban vitát generál, hogy mindez milyen csoportokhoz köthető. Sokan ugyanis a muszlim bevándorlók számának növekedésével kapcsolják össze az újonnan felvirágzó antiszemitizmust, míg mások a szélsőjobboldal erősödésével indokolják. Klein a hivatalos statisztikákra hivatkozva hangsúlyozta: az antiszemita támadások 90 százalékénak elkövetője szélsőjobboldali volt tavaly.
Egyes zsidó vallási vezetők ugyanakkor vitatják ezt a statisztikát, kiemelve, a fenyegetettség ennél jóval szélesebb körű az országban. Az európai zsidók körében tartott uniós felmérés egyébként arról is beszámol: a németországi zsidók kicsit több mint felét az elmúlt öt évben érte valamilyen szintű antiszemita zaklatás vagy támadás. A megtámadottak közel fele azt is jelezte, támadója szélsőséges muszlim nézeteket valló személy volt.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Látványos felvétel, így törtek össze az autók az M6-oson a brutális tömegbalesetben - videó
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Keresd a hibát! Csak az emberek 5 százaléka veszi észre, mi nem stimmel ebben a nappaliban
Ilyen, amikor Magyar Péter trágár szavakkal gyalázza egy gyermekotthon vezetőjét + videó
Kőkemény műveltségi teszt: ha 7-re helyesen válaszolsz, már átlagon felüli vagy!
Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Tejfölös-tárkonyos savanyú krumplileves, ahogy a nagyi készítette
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Pillangóhatás a teniszpályán: most akkor a győztes törte szét az ütőjét?
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
